Az étrendet eddig kizárólag a test fizikai állapotával kapcsolatban vizsgálták, azonban a spanyolországi Las Palmas de Gran Canaria és a Navarra Egyetemen végzett kutatás most a mentális egészséget helyezte a középpontba. Mint kiderült, nem hiába. A Biomed Central folyóiratban publikált eredmények alapján kijelenthető, hogy
az étkezési szokásaink nagyban befolyásolják, hogy depressziósak leszünk-e vagy sem.
Az 1999-ben kezdődött vizsgálatban 15 093 személy vett részt, a legtöbben a spanyolországi Navarra illetve más egyetemek diákjai voltak. Feltétel volt, hogy egyiküket sem kezelhették korábban semmilyen mentális betegséggel. A kutatás éveiben összesen 1 550 résztvevőnél diagnosztizáltak klinikai depressziót.
Az adatközlőknek három étrendtípushoz – a mediterránhoz, a vegetáriánushoz és az alternatív egészséges étkezés index 2010-hez – képest kellett meghatározniuk magukat. Ebben egy előre elkészített értékelési rendszer segítette őket, melyben például az édességek és a feldolgozott húsok, a transzzsírsavak negatív; az olajos magvak, gyümölcsök, zöldségek, vitaminok pozitív értékűek voltak.
Az étrendek jellemzése
Alternatív egészséges étkezés index 2010: jellemző a sok zöldség és gyümölcs, kizárólag teljes kiőrlésű liszt pékáruk, gyümölcslevek, olajos magvak, hüvelyesek, vörös húsok (akár feldolgozott formában is), omega-3 zsírsavak, nagyobb mennyiségű nátrium fogyasztása. Az alkohol és a transzzsírsavak sem szerepelnek tiltólistán.Almudena Sanchez-Villegas, a Las Palmas de Gran Canaria Egyetem professzora és a kutatás vezetője elmondta:
Meg akartuk tudni, hogy a bevitt tápanyagoknak van-e közük a mentális egészséghez.
A feltevésünk az volt, hogy bizonyos élelmiszerek, amelyek hozzájárulnak a test egészségéhez, megvédik az elme, a szellem jó állapotát is."
A három megnevezett étrend közül az alternatív egészséges étkezés index állt a legközelebb a depresszió megelőzéséhez köthető értékekhez. A második helyen a mediterrán diéta állt. A depresszió megelőzése szempontjából
a legfontosabb tényezőknek az omega-3 zsírsavakat, zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, olajos magvakat és mérsékelt alkoholfogyasztást határozták meg.
A professzor hozzátette: „Megfigyeltünk egyfajta küszöb-jelenséget. Nagyon fontos momentum, hogy amikor valaki elkezd hű lenni egy egészségesebb étrendhez – ilyenkor jól megfigyelhető változások állnak be testi és szellemi szinten is.
Még egy mérsékelten szigorú diéta is összefüggésbe hozható a depresszió rizikójának elkerülésével.
Érdekes azonban, hogy ez az érték nem növekszik azáltal, ha valaki szigorúbban veszi az étrendi megkötéseket”.
A kutatás gyenge pontja, hogy a résztvevők önállóan, szakértői jelenlét nélkül nyilatkoztak az étrendjükről, illetve mentális állapotukról. Az eredmények azonban biztatóak, a vizsgálat folytatása pedig tervben van.