A BBC újságírója érdekes nézőpont alapján elemezte a 2016-os amerikai elnökválasztás jelöltjeinek esélyeit. Egyetemi professzorok és egy politikai elemző is segítségére volt, hogy bemutassa feltételezését, miszerint a súly igenis sokat nyom a latban.
Az Egyesült Államok történelmének legkövérebb elnöke az 1909 és 1913 között regnáló William Howard Taft volt, a maga 154 kilogrammjával. Ha másért nem,
egy kedves kis történet miatt mai napig emlékeznek rá.
Egyszer állítólag úgy beleszorult egy fürdőkádba, hogy hat férfi erejére volt szükség ahhoz, hogy kiemeljék.
Taftot még nem érthette hátrányos megkülönböztetés a kövérsége miatt, ugyanis abban a korban élt, amelyben elhízni és elhízva politizálni még nem váltotta ki a szavazók rosszallását. Paul Campos, a colorádói Boulder Egyetem tanára és a Kövérség mítosza könyv szerzője szerint:
„Taft korában a túlsúly a gazdagság, a magas társadalmi státus és a hatalom szimbóluma volt”.
Az ideális testkép azonban állandó változásban van. A nyugati társadalom gazdagabb rétegei először az első világháború során találkoztak az élelmiszerhiánnyal és az ínséggel. Jobb híján, a soványság lett a szép, a követendő példa, a kövérség pedig negatív előjelű tulajdonságokhoz csapódott. Utóbbi nézet pedig azóta is tartja magát.
A legkövérebb amerikai elnökök listája
A lista alátámassza a hipotézist, miszerint az első világháborúig a tehetős és hatalommal rendelkező emberek voltak a kövérek, ugyanis a legkövérebb elnökök ötös listája kizárólag ebből az időszakból áll össze.Abigail Saguy, a Kaliforniai Egyetem professzora és a Mi a baj a kövérekkel? című kötet szerzője szerint: „A túlsúly stigmatizálódott, főleg az amerikai popkultúrában, és ez a tény negatív irányba terelheti az elnökjelöltek esélyeit. Egy olyan társadalomban élünk, amelybe nagyon mélyen van ágyazva és garanciaként van véve, hogy
a soványság erény a kövérséggel szemben
– egészségügyi, morális és esztétikai szempontból is”.
A professzor hozzátette, hogy az elektronikus média, a filmek, az újságok mind ezt sulykolják, és ezzel együtt az emberek pozitív tulajdonságokat kapcsolnak a preferált súlyú emberekhez. Az elhízott embereket pedig gyakran valódi ok nélkül bélyegzik lustának, túl lobbanékonynak, illetve olyannak, aki fütyül az egészségére.
Mindez láthatóan le is csapódik néhány politikus életén. A republikánus Chris Christie orvosi beavatkozások segítségével fogyott 38 kilót, miután
úgy érezte, a testalkata veszélyezteti jövőbeni politikai sikereit.
A szintén republikánus Mike Huckabee még tovább ment: cukorbetegségének diagnosztizálása után 45 kilogrammot dobott le, és írt vagy íratott egy motivációs könyvet is, Ne ásd tovább a sírodat késsel és villával cím alatt.
A karcsú és tudatos Obama
Barack Obama aktuális amerikai elnök nem csak karcsú, de azt is tudja, mikor kell megszólalni, ha étkezésről van szó. Texasban idén nyáron tört ki a guacamoléháború, amikor a New York Times újságírója új receptjében zöldborsót kevert az avokádókrémbe. Az eset közfelháborodást keltett, az ügyben mások mellett Obama is megszólalt egy Twitter üzenet erejéig, melyben kifejtette, hogy a borsós változat számára nem meggyőző, és az avokádókrém úgy jó, ahogy van.És ezzel nincs vége a látványos fogyókúrát folytató republikánusoknak. A korábbi kaliforniai kormányzó, 2016-os elnökjelölt, Jeb Bush is személyi edzőt vett fel – többek között így készül az elnökválasztásra. Az amerikai sajtó szerint jelenleg a paleo diéta elkötelezett híve. Mindez persze nem akadályozta meg abban, hogy az augusztusban megszervezett iowai nagy nemzeti vásáron betoljon egy zsírban kisütött Snickers-szeletet.
A vásárt 1854 óta szervezik meg minden évben, ahol hatalmas médiafigyelem mellett jelennek meg az ország fontos személyiségei. Az elnökválasztások előtt ez kiváló kampánylehetőség. Ami az idei szerepléseket illeti, a jelöltekre nem a túlzott tudatosság volt jellemző. Mint fentebb már említettük,
Jeb Busht egy rántott Snickers majszolása közben kapták le,
Donald Trumpot és Hillary Clintont pedig az amerikaiak újdonsült kedvencével, a pálcikára fűzött pulykaszelettel. Hogy mindez hogyan befolyásolja az érzelmi alapon szavazó polgárokat, jövőre kiderül.
Paul Campos egyetemi professzor hozzátette, szerinte a női politikusok sokkal nehezebb helyzetben vannak, rajtuk még nagyobb az esztétikai nyomás a szavazók részéről:
„Egy kövér nőnek sokkal több előítélettel kell szembenéznie, az emberek velük szemben sokkal kevésbé toleránsak”.
Jim Manley elemző szerint a politikusoknak muszáj, hogy tudatosan odafigyeljenek a külsejükre: „Huszonegy évet töltöttem a szenátusban, és sokszor voltam tanúja annak, hogy valaki fogyókúrába kezdett, mielőtt elkezdődtek volna a választások. Nem véletlenül”.
Ami a magyar politikai szcénát illeti, mélyre kellett nyúlnunk, hogy túlsúlyos egyéneket találjunk. A nők közül Vadai Ágnes kapott gonosz megjegyzéseket a választópolgároktól, amikor a 2015 elején megjelent, a Demokratikus Koalíció részére készített videoklipben kicsit feszes bőrszerkóban feszített, miközben a háttérben a The Clash Should I Stay or Should I Go című száma szólt.
Azonban mégsem Vadai, hanem Schmuck Andor a mi politikusunk, aki minden tekintetben beillik a fenti rangos névsorba. Schobert Norbi segítségével elkövetett fogyása nagy médiafigyelem mellett zajlott le. Norbival egy fogadást is kötöttek arról, hogy a fogyókúra első hete alatt le tud-e adni tíz kilót?
Schmuck sikerrel járt, a vesztes Norbi pedig kétszáz süteményt osztott szét nyugdíjasok között. A történetben ne keressék az összefüggéseket, mert nincsenek. A másik híres fogyás Hagyó Miklós valamikori főpolgármester-helyettesé, aki korrupciós ügyek miatti előzetes letartóztatása során dobott le több tíz kilogrammot.
Ami a köztársasági és miniszterelnökeinket illeti, igaz lehet az egyetemi professzorok hipotézise, ugyanis a magyarok rendszerint a vékony, nádszál politikusokat kedvelik. Bár Orbán Viktor az utóbbi időben pocakot növesztett, ez egyelőre még nem látszik meg politikai karrierjén.