Lássuk, hogyan harcol a korgó gyomor ellen az Élelmiszerbank Egyesület és az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO): idén is közösen indították útjára az adománykonvojt, ami Budapest belvárosán is keresztülhaladva több mint 30 tonna élelmiszert szállított a rászoruló magyar családoknak.
Az élelmiszerkonvoj egyik fő állomásán, a Hősök terén tartott sajtótájékoztatón Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke elmondta:
Hiszünk abban, hogy az élelmiszer-pazarlás problémájának felszámolása és a nélkülözők hatékony segítése kéz a kézben jár.
Munkánk során szeretnénk jobban rávilágítani a pazarlás fenntarthatósági, etikai, és szociális aspektusaira.” A tavalyi év során 1600 tonna élelmiszert mentettek meg a kidobástól, és juttattak el a nélkülözőkhöz.
Élelmezési világnap
Az ENSZ október 16-át, a FAO alapításának dátumát, 1981-ben Magyarország javaslatára nyilvánította élelmezési világnappá. Azóta ez lett a legszélesebb körben megtartott nemzetközi emléknap, melynek apropóján szerte a világon több mint száz országban rendeznek különböző eseményeket.A szociális védőrendszer és a mezőgazdaság – kitörés a vidéki szegénységből a kiemelt témája az idei élelmezési világnapnak. Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató helyettese és az Európáért és Közép-Ázsiáért felelős regionális képviselője az elemzésük főbb megállapításaiból idézett: „Ez a tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy
a szociális háló védelmet jelenthet az embereknek,
biztosítva számukra az élelemhez jutást válságok idején is, megóvva őket helyzetük rosszabbodásától.”
A Földművelésügyi Minisztérium nevében Tóth Katalin helyettes államtitkár beszélt: „A tárca az éhezés és a szegénység elleni küzdelem egyik fő csapásirányát a munkához jutás esélyének kiterjesztésében látja, emellett fontos a szociális védelmi programok és a szociális támogatások alkalmazása is az arra rászorulók esetében.”
A mai nap alkalmából a TÉT (Táplálkozás Életmód Testmozgás) Platform Egyesület és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adott ki egy dokumentumot arról, hogy a hétköznapok szintjén mit tehetünk azért, hogy minél kevesebb élelmiszer kerüljön a kukába.
Hajlamosak vagyunk úgy gondolni az éhezésre, mint ami a fejlett országokat, tehát minket sem érint, közben
világszerte minden kilencedik ember éhezik.
Sőt, a probléma hazánkat sem kerüli el. A legutóbbi felmérés adatai szerint ugyan a felnőtt lakosság több mint 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, addig más felmérések arra is mutatnak, hogy a hazai gyerekek körében jelen van az alultápláltság.
Kétféle éhezésről beszélhetünk. A mennyiségi vagy abszolút éhezés alatt azt értjük, ha valaki nem jut hozzá az egészsége megőrzéséhez szükséges energiamennyiséghez (ez átlagosan 2200-2500 kcal-t jelent). Minőségi éhezés viszont akkor lép fel, ha bár a napi energiaszükséglet biztosított, ezen belül egy vagy több tápanyaghoz (szénhidrát, fehérje, vitaminok vagy ásványi anyagok) nem, vagy nem megfelelő mennyiségben, arányban jut a szervezet.
Az éhezés furcsa ellenpontja, hogy világszerte sok élelmiszer egyszerűen a szemétbe kerül,
a túl szigorú minőségi előírások, a lejárat vagy éppen a felelőtlen vásárlás következtében.
Dr. Kasza Gyula, a Nébih munkatársa szerint Magyarországon évente hozzávetőlegesen kétmillió tonna kidobott élelmiszerről beszélünk, világszerte pedig az összes megtermelt élelmiszer egyharmadára becsülik a kidobott mennyiséget – ez körülbelül 1,3-1,5 milliárd tonna lehet. Pontos adataink a téma jellegéből adódóan azonban nincsenek, jelenleg is több kutatás folyik a mérési módszertannal kapcsolatban.
Az azonban világos, hogy
a fejlettebb országokban jóval többet pazarolnak a háztartások,
a fejletlenekben pedig a termelés, feldolgozás, tárolás, szállítás technológiai hiányosságai miatt keletkezik szükségtelenül sok élelmiszerhulladék. A magyar háztartások pazarlása messze elmarad az élen járó angolszász országokéhoz képest, ugyanakkor még így is
körülbelül egymillió ember lakhatna jól abból, amit évente kidobunk.
A túl szigorú minőségi előírásokra sokáig példa volt az Európai Unió rendeleteinek sokasága, amely többek között az uborka vagy éppen a banán görbületét is megszabta. Fontos tudni, hogy ezeknek piacvédelmi céljuk is volt, de időközben a döntéshozók is belátták, hogy a szabályok következménye az élelmiszer-pazarlás, így 2009-től többségüket eltörölték.
A csomagolt élelmiszereken kétféle jelöléssel találkozunk, amelyet a fogyasztók többsége nem is különböztet meg. Pedig kis figyelemmel évente több tízkilónyi élelmiszer kidobását előzhetjük meg, ha tudjuk, melyik mit jelent.
Fogyasztható: ezt a jelölést jellemzően a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló (jellemzően hűtőtárolást, azaz 0-10 ⁰C fokot igénylő) élelmiszerek (tejtermékek, felvágottak, hidegkonyhai saláták) esetén találjuk a csomagoláson. A megjelölt felhasználhatósági dátum után fogyasztásuk kockázatos lehet, veszélyt jelenthet az egészségre még akkor is, ha esetleg nincsenek látható romlási jelek.
Minőségét megőrzi: a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található dátum azt az időtartamot mutatja meg, ameddig elvárhatjuk, hogy a gyártó által garantált minőséget, azaz például ízt, illatot, színt vagy állagot nyújtja. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem fogyaszthatók. Ilyen jelölést találunk jellemzően a konzerveken, kekszeken és a szárított vagy gyorsfagyasztott élelmiszereken. Ezeket a dátumokat a gyártók állapítják meg, akik általában óvatosak a lejárati idő tekintetében, hiszen ez egyben a felelősségre vonásuk időbeli korlátját is jelenti.
Hét tipp, hogy elkerülje az élelmiszer-pazarlást az otthonában
1. Tervezze meg előre a család étrendjét, és készítsen hozzá bevásárlólistát!Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője szerint az utóbbi évtizedekben az élelmiszergyártók
számos fejlesztést végeztek, hogy a feldolgozott élelmiszerek minél tovább fogyaszthatók maradjanak.
Gondoljunk csak a tejre: az úgynevezett ESL technológiával a friss tej akár 21 napig is eltartható, miközben ízéből, értékes tápanyagaiból szinte semmit sem veszt.
A dietetikus azonban felhívja a figyelmet, hogy a rövid lejárati idővel rendelkező élelmiszerek, például tejtermékek, húsfélék, felvágottak, tojás és hal esetén a megadott fogyaszthatósági határidőn túl már ne használjuk fel azokat, mivel ételfertőzésnek, esetleg mérgezésnek tesszük ki magunkat.
A fenntartható fogyasztás érdekében azonban a minőségmegőrzési időt kezelhetjük rugalmasan: ha az élelmiszeren nem látható, érezhető minőségi probléma, egy ideig még fogyasztható. Ha jobban odafigyelünk a lejárati időkre, és jól tervezzük meg étrendünket,
az életmódunk sokkal fenntarthatóbbá válik,
és felére-harmadára csökkenthetjük a kidobott élelmiszerek mennyiségét – összegzi a szakértő. Ezt pedig környezetünk és természetesen pénztárcánk is meg fogja hálálni.