„Teljesen megalapozatlan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmánya, amely szerint a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő, és valószínűleg a vörös húsé is” – nyilatkozta a hirado.hu-nak Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Szerinte a jelentés mögött gazdasági, kereskedelmi lobbi húzódhat meg. Inkább a génmódosított (GMO) termények visszaszorításával foglalkozhatna a világszervezet - mondta.
A földművelésügyi miniszter kifejtette, hogy
a hazai, minőségi vörös húsoknak az asztalon van a helye, így a nem függesztik fel a magyar sertéshúsfogyasztás ösztönző kampányukat.
A hirado.hu-nak nyilatkozó Horváth István kiemelt programokért felelős miniszteri biztos szerint huszonöt éve már megtámadták egyszer a sertéságazatot: akkor került be a köztudatba, hogy a disznóhús nem egészséges, koleszterinnel teli és rákot okoz.
Véleménye szerint ennek a negatív kampánynak tudható be, hogy negyedszázad alatt a felére esett vissza a disznóhús-fogyasztás. Szerinte a mostani támadás „szakmaiatlan, félrevezető és demagóg”. Horváth nyilatkozata alapján
a WHO jelentése mögött az élelmiszeripar azon ágazatainak képviselői állhatnak, akik nem követhető pályán előállított termékekkel foglalkoznak.
A nyilvánosságra hozott anyag hátterében akár az ipar és az állattenyésztés közötti konkurenciaharc is körvonalazódhat. Szerinte a takarmánynövények ipari célokra is hasznosíthatók, például üzemanyag is előállítható belőlük.
A kiemelt programokért felelős miniszteri biztos nyilatkozata szerint annak ellenére, hogy
a sertéshúsfogyasztás huszonöt év alatt nagyot zuhant, a rákos megbetegedések száma nem.
Bízik benne, a fogyasztók nem dőlnek be a WHO-jelentésnek, ami szerinte csak egy rossz vicc.
A 2006-ban alapított Táplálkozás, Életmód, Testmozgás Platform Egyesület tegnapi közleményében kiemelte, hogy a feldolgozott húsfélék ugyanabba a csoportba kerültek, mint a cigaretta, az alkohol vagy az azbeszt. Ennek ellenére ez nem azt jelenti, hogy az ilyen húsfélék fogyasztása a cigarettázáshoz hasonlóan káros lehet. „Az 1. csoportba sorolt anyagok valóban bizonyítottan képesek tumoros megbetegedést okozni az emberi szervezetben, azonban fontos azt is figyelembe venni, hogy ezek között is vannak különbségek.” Felelőtlenség lenne például összehasonlítani azt, amennyivel a tüdőrák kockázatát növeli a cigarettázás vagy az azbesztpor belélegzése azzal, ahogy a mértéktelen vöröshús-fogyasztás növeli a vastagbélrák kialakulásának esélyét – hangsúlyozták a hazai szakértők.
Óvatos megfogalmazásra int például az a tény is, hogy a rákkeltő anyagok csoportjának 118 elemből álló listáján találjuk a dohányzáson és mostantól a vörös húsokon kívül a formaldehidet, az UV sugárzást, de általánosságban magát a napsütést is, valamint a fűrészport és a légszennyezést.
Németh Antal állatorvos, a Vágóállat és Hús Terméktanács és Szakmaközi szervezet (VHT) elnöke az Origo megkeresésére kétkedésének adott hangot: „
Ez a tanulmány nem elégséges ahhoz, hogy egy magát tudományosnak nevező intézmény ilyen erős állításokat fogalmazzon meg.
Egy ilyen kijelentés befolyásolhatja az étkezési szokásokat. Szerintem elég felelőtlen módját választották a tájékoztatásnak. Azt sem tudjuk, kiken végezték el a kutatást, és milyen összetételű hústermékekkel."
Aradvári-Szabolcs Mariann dietetikus a kutatási eredmények kapcsán elmondta:
A húsimádók növeljék a rostbevitelt. Például egyenek zöldséget a húsok mellé, és ne fehér, hanem teljes kiőrlésű lisztből készült pékárut.
A rostok megkötik a méreganyagokat, és a széklettel együtt távoznak a szervezetből. A megfelelő széklethez elengedhetetlenek a rostok – ez azért is fontos, mert a székrekedés is vastagbélrákra hajlamosító tényező."