Iparági szakértők azt állítják, ők már tudják, mit iszunk majd 2017-ben. Persze nem egy kristálygömböt nézegetnek, hanem már létező trendek alapján jósolják meg a jövőt. Ettől még persze tévedhetnek, bár bizonyos típusú italok már évek óta egyre népszerűbbek, úgyhogy szinte biztosan tovább erősödnek.
A valódi terjedés legfontosabb feltétele persze úgyis a tömeggyártás megoldása, amivel pont az veszhet el, ami miatt eredetileg a terméket megszerettük. Elég nehéz lesz például minél kevésbé feldolgozott kávéval itatni a tömegeket, de azért mi drukkolunk. Nézzük, mi lesz még!
A gyümölcsleveket mindenki ismeri, bár persze a legtöbb dobozos változatnak kevés köze van már a kiindulási ponthoz, és könnyen lehet, hogy ez történik majd a különböző fákból préselt „vizekkel” is egyszer. Különös tekintettel rá, hogy a nyírvíz nem olyan jól beazonosítható, mint a régi motoros kókuszvíz, nincs különösebben jellegzetes íze, tehát elég könnyű ráfogni egy akármilyen, enyhén ízesített folyadékra, hogy azt fából préselték. Az északi országokból származó, fákból csapolt „vizek"
csak tél végén, tavasz kezdetén érhetőek el, amikor beindul a növények keringése,
tehát nem áll belőlük mérhetetlen mennyiség rendelkezésre. Koncentráltságuknak köszönhetően már természetesen kikiáltották őket szuperkajának, mivel magas az antioxidáns-, ásványianyag- és aminosavtartalmuk.
A kaktuszokról más területen is sok jót és persze rosszat is hallottunk már, olyanok, mint a tevék, remekül hasznosítják a sivatag limitált forrásait. A kaktuszvíz előfordulhat, hogy letaszítja trónjáról a még mindig rendkívül népszerű aloe vera és kókuszvizet – legalábbis egy szaklapban, a New Nutrition Businessben ezt állította egy Julian Melletin nevű hozzáértő. Szerinte
2025-re négymilliárd dolláros biznisz lesz a kaktuszból levet facsarni
– végül is, ebből legalább van elég, ellentétben a néhány napig elérhető nyírvízzel.
Emlékeznek még Will Smith turmixgépére, amivel a jó kis zöldséges-gyümölcsös italait készítette, és amihez annyira ragaszkodott az egyik filmjében? Az ilyen házilagos megoldás már a múlté, a trendi és tudatos népek nemcsak úgy összetrancsírozzák a hozzávalókat, hanem magas nyomáson préselik ki a levet a mindenféle finomságokból. Ennek azért van jelentősége, mert
a lehető legkisebb veszteséggel a legtöbb levet tudják a zöldségből, gyümölcsből, fűszerből kinyerni,
és mivel nincs hőkezelés, a benne lévő fontos anyagok sem károsodnak. Így persze csak pár napig tartható el, ezért gyorsan kell szállítani és eladni. Itthon is van már cég, ami ilyen géppel dolgozik, érdemes megnézni a Superjuice termékeit, nagyon finomak. Hogy mennyire van esélyük széles körben elterjedni, az már más kérdés. Az eljárást egyébként hidegen készített kávé és tea esetében is használják.
Az újhullámos kávézóknak és pörkölőknek köszönhetően egyre rövidebb terjesztési láncok és változatosabb keverékek jönnek létre. Mi csak azt nem tudjuk eldönteni, hogy akik ilyen helyen kávéznak, vajon tényleg képesek-e észrevenni a különbséget a jó öreg Omniához képest? Nem mintha nem támogatnánk mindenképpen, hogy jobb dolguk legyen a kávétermelőknek és a környezetnek, csak úgy eszünkbe jutott. A rövidebb láncok és a kisebb pörkölők új ízeket tesznek lehetővé,
egyre menőbb a nagyon enyhén pörkölt, gyengéd kávé,
aminek egyébként az élettani hatásai is jóval pozitívabbak.
A teánál is a minél kevesebb beavatkozás a trend, a feldolgozás elkerülése. A szakemberek szerint
megtörténhet, hogy egyszer csak az üveges ice teának is köze lesz a valódi teához,
és koncentrátumok helyett rendes levelekből készítik majd. Hát, ezt egyelőre igen nehéz elképzelni, már csak azért is, mert a műanyag ízű, agyoncukrozott löttyök közönsége nem fog elragadtatással cuppogni mondjuk a pirított rizses zöld teától, de legyen az optimistáknak igazuk.
Ha most önnek a régi diétás reklámok jutnak eszébe, amiben vacsora helyett valami fehérjeporból készült izét itattak az emberrel a fogyás érdekében, akkor nagyon téved. Az ehető italoknak is nevezett új trend mindenféle szuperételeket turmixol össze: lenmagot, quinoát, chiamagot, hajdinát, majd ezt párosítja gyümölcsökből és zöldségekből készített keverékekkel.
Rost, vitamin és ásványi anyag egy hajtásra.
Mi azért rágnánk is kicsit, bocs.
A gyömbéres italok már eddig is sok változatban terjedtek, de most
megjelent a chili, a cayenne bors és wasabi is.
A megfelelő alapanyagokkal keverve remek ízek jöhetnek létre, láttunk már néhány pompás ötletet.
A japán zöld tea valószínűleg a világszintű szusijárványnak is köszönheti népszerűségét, de még messze nem ért a csúcsra, van hová fejlődnie. Persze
az élvezetéhez kell némi gyakorlás,
de bőven megéri.
A tej pótlása sem új trend, a szója-, rizs-, mandula- és zabtej a nagyobb boltokban mindennapos látvány. A kör azonban tovább bővül,
jön a kender-, a spirulina-, a lencse- és a banántej
is, úgyhogy lesz miből választaniuk a laktózérzékenyeknek és vegánoknak. Állítólag fenntarthatóbbak is, de lássuk be, hatalmas mennyiségben még a víz sem mindig az, úgyhogy csak óvatosan a címkékkel.
Őszintén szólva szerintünk a teában még hatalmas fejlődési lehetőségek rejlenek, főleg, ha az átlagízlést nézzük, és egyáltalán nem csak Magyarországon. A nyírvizet valahogy nem tudjuk komolyan venni, de bármi csípősre vevők vagyunk.