A világ legöregebb dokemntált almafáját az 1700-as évek végén írta le először Johann Sievers német botanikus. A Kazahsztánban található fa felfedezése azért volt lényeges a biológusok számára, mert addig azt gondolták, hogy az alma, mint növény létezése teljes mértékben az embernek köszönhető.
A latin nevén Malus Sieversiiként emlegetett vadalmafa az egykori selyemút közelében él, Tekeli környékén. A növényről egy olasz fotós, Simone Donati készített friss képeket egy pályázatra.
A fotós utazásához a Benetton Foundation tudományos bizottsága biztosította a támogatást, a téma a vadalma volt, mint a biodiverzitás egyik fontos szimbóluma.
Nem tudjuk, hogy a világ nem hivatalosan legöregebb szőlőtőkéjével, ami Pécsett található, pályázott-e valaki, de biztos esélyes lenne. A kazahsztáni almafa sehol nincs hozzá képest, korát 450 évre becsülik a szakértők.
A legidősebb dokumentált szőlő, amely több mint 300 éves sincs tőlünk messze, Mariborban található, a világörökség részeként kezelik, szüretelése minden évben népünnepély.