Vajon miért nem eszünk egész évben lencsét, miért csak új évkor muszáj, mikor a lencse finom, egészséges, olcsó alapanyag, ráadásul eszméletlenül sokféleképpen felhasználható? Rejtély, mert a legklasszikusabb, füstölt húsos alapfőzelék is van annyira jó, hogy
akár egész télen szerepeljen az étlapon,
és akkor még nem beszéltünk a vörös lencsés indiai dahlokról, török ragukról, a salátákról és a levesekről. Lencsézünk elsején és egész évben – ezerféleképpen.
A lencséhez remekül passzolnak a hazai hagyomány által diktált alapanyagok, a hagyma, babér, füstölt húsok és kolbászok, valamint az ecet, de még rengeteg más is.
A lejjebb felsorolt recepteken túl friss zöldfűszerekkel, gombákkal, különösen vargányával csodálatos, de jól mennek hozzá a savanykás, citrusos ízek, a narancs és a citrom, sőt a mandarin is. Érdemes hozzákeverni olajos magvakat, diót vagy mogyorót is, nagyon megy mindkettő a lencse saját ízéhez.
Ahogy korábban a babbal kapcsolatban is megírtuk, a lencsét sem muszáj beáztatni, meg lehet főzni áztatás nélkül is, ha a szilveszteri bulizás előtt valakinek esetleg nem a másnapi főzeléken járt volna az esze. Az a különbség az áztatás és nem áztatás között, hogy utóbbi esetben könnyebben szétesnek főzés közben a szemek,
salátakészítésre tehát nem igazán alkalmas ez a módszer,
főzelékhez viszont simán megteszi.
Ez a recept egy török klasszikus, a mualle egyszerűsített változata, nagyon gazdag, napokig elálló, igazi másnaposbarát étel. A hozzá való gránátalmaszirupot közel-keleti fűszerboltokban, különleges élelmiszereket árusító üzletekben keressék.
Alapanyagok:
A padlizsánt felkockázom, besózom, és állni hagyom. A hagymát finomra aprítom, hozzáadom a paprikát, a paradicsomot és a lencsét, felöntöm annyi vízzel, hogy bőven ellepje, és alacsony lángon rotyogtatni kezdem.
A padlizsánt közben papírtörlővel letörölgetem, és egy külön, nagyon felforrósított serpenyőben megpirítom.
Amikor szép színt kaptak a padlizsánkockák, a lencséhez keverem őket.
Hozzáadom a gránátalmaszirupot is, és alacsony lángon addig főzöm, míg a lencse meg nem puhul. Tálaláskor friss gránátalmaszemekkel szórom meg.
Valahol a főzelék és a dahl között helyezkedik el ez az indiai jelleggel fűszerezett lencseétel állaga. Nem főzelék, mert annál sokkal gazdagabb, összetettebb ízű, mégis hasonlít rá, amennyiben a levesnél sűrűbb állagú, főtt zöldségételről van szó.
A vörös lencse nagy előnye, hogy körülbelül tíz-tizenöt perc alatt megfő,
tehát akkor is el lehet készíteni, ha az utolsó pillanatban jöttünk rá, hogy azonnal kell valami lencséset rittyenteni, különben szegények maradunk egész évre.
Alapanyagok:
Az édesburgonyát megpucolom és felkockázom. A vajat egy nagy lábosban megolvasztom, belekeverem a finomra aprított vöröshagymát. Amikor üvegesre párolódott, hozzáadom a felaprított fokhagymát és a többi fűszert. A csilit aszerint, mennyire szeretném a végeredményt csípősre hangolni, magozom, vagy nem.
Egy percig kevergetve együtt pirítom a fűszereket a vajas hagymával, majd belekeverem a lencsét, az édeskrumplit, és felengedem a vízzel. Alacsony lángon rotyogtatva puhára főzöm, ha kell, közben pótolom a vizet.
Sűrű joghurttal lecsepegtetve tálalom.
Mellé sütök néhány lepénykenyeret, vagy egyszerű párolt rizst főzök.
A legfontosabb, hogy pergősre, és nem szétesően puhára sikerüljön főzni a lencsét. Ehhez elég odafigyelni főzés közben: akkor jó, ha már nem kemény, de még nem is omlottak szét a szemek. A lencsesaláta más sült zöldséggel, például sütőtökkel is remekül működik.
Alapanyagok:
A céklákat egyenként alufóliába csomagolom, és 200 fokosra előmelegített sütőbe teszem. Körülbelül egy óra alatt puhára sütöm.
Ha megpuhult, kiveszem, kicsomagolom, és hagyom langyosra hűlni.
A lencsét egy éjszakára beáztatom, leöblítem, majd annyi sós vízben, amennyi bőven ellepi, felteszem főni.
Ha felforrt, nagyon alacsonyra veszem a lángot, elég, ha csak alig bugyborékol. Addig főzöm, míg éppen csak megpuhul, leszűröm, és hagyom kihűlni.
A cékláról lehúzom a héját, majd nagyobb kockákra vágom. Hozzáadom a lencsét, esetleg, ha akad, megszórom friss rukolával is. Az öntethez elkeverem a hozzávalókat, és meglocsolom vele a salátát.
A megszokott lencsefőzelék is feldobható egy-egy olyan adalékkal, ami az
alapszerkezetén és jellegén nem változtat, mégis ad neki valami pluszt,
amitől még több, jobb lesz. Érdemes kipróbálni például angol vagy francia mustárral.
Mivel a mustár ecetes, savanykás dolog, nem áll távol az eredeti recepttől, és nagyon passzol hozzá. Ugyanezen logika mentén a szilveszterkor amúgy is sok mindenhez járuló torma is jó barátja a főzeléknek: bátraknak sok és csípős javasolt, óvatosabbaknak elég egy kevés, enyhe belőle. Aki friss zöldfűszerhez jut, például petrezselyemhez, korianderhez vagy mentához, esetleg ezek keverékéhez, frissítse fel vele a főzeléket, egészen újjászületik majd tőle az étel. Már attól is kicsit más lesz, ha ecet helyett citromlevet facsarunk bele a végén, érdemes kipróbálni.