Karácsonykor Dunát lehet rekeszteni a szakácskönyvekkel, tudják a kiadók, hogy ez az egyik legjobb, legmutatósabb ajándék. De pont a hatalmas választék miatt nem könnyű a döntés, melyiket válasszuk. Ezért is, meg persze a szakmai érdeklődés miatt is igyekeztünk minél több idei szakácskönyvet testközelből bevizsgálni és megírni.
Sorozatunkban ajánlottunk már a vegetáriánustól a disznórajongó receptgyűjteményig mindent, de még mindig nincs vége. Most öt további, egymástól eltérő stílusú könyvet mutatunk be, úgyhogy szépen gazdagítják a kínálatot.
Már a külsejéből is látszik, hogy ez aztán
nem presztízsből és nem a polcra készült,
hanem mindennapos használatra. Praktikusan puha fedelű, kis méretű, cukin színes, hangulatos képekkel. Gyakorlatilag olyan, mintha egy barátnőnk írta volna, Dóra stílusa leginkább a bizalmas baráti beszélgetésekre hasonlít. Nem akarja megmondani, mit csináljunk, csak elmeséli, neki mi vált be, hogyan eteti a fiait. Pont, ahogy a Lila Füge nevű blogjában is teszi.
A hét szekcióból álló könyv
jól áttekinthető, logikus felépítésű, értelmes darab.
A reggelik, gyors vacsorák, uzsonnák, hétvégi ebédek és desszertek közül csak a legkisebbek kedvencei rész lóg ki egy kicsit, de az viszont egyenes folytatása Dóra korábbi, nagy sikerű hozzátáplálós könyvének, úgyhogy mindennek megvan a maga helye.
A receptek egyike sem túl bonyolult, népszerű, egyszerű, de jó minőségű alapanyagokkal dolgozik, olyan áldásos fogásokat bevezetve például, mint az egylábasos olasz tészták – mert hiszen ki akar mosogatni? De azt is szerettük, hogy igyekezett minél több halas fogást bemutatni, és
a zöldségek használata is dicséretre méltó.
És a desszertes részleg alapreceptjeit is akár minden héten többször szívesen megsütnénk.
Bár elsősorban családi étkezésekhez ad tippeket, érdeklődőbb kamaszok, frissen önálló életet kezdő fiatal felnőttek első szakácskönyvének is kiváló választás lehet.
Még mindig család, de azért már kicsit más, nehezebb, több felkészülést, munkát igénylő receptek gyűjtése Bodrogi Eszter új könyve. A kemény fedeles, csinos kötet szerkezetét mi kevésbé látjuk át, de ez nem is az a gyűjtemény, amit mindennap használunk. Le kell hozzá ülni, átolvasni, felfedezni a fogásokat.
Pont azt a lelassulást, odafigyelést képviseli, ami mindig is a Fűszer és Lélek blog egyik legfontosabb jellemzője volt
– ami miatt annyira szeretjük.
Igazán érdekessé az Eszter nagymamájának, anyukájának és saját receptjeinek egyvelege teszi, izgalmas, ahogy
a hagyományos fogások találkoznak a modern alapanyagokkal.
Külön örülünk, hogy végre valaki nemcsak csirkét, hanem tyúkot is használ – pont, ahogy a mi nagymamánk is csinálta, és amitől fenntarthatóbbá is válhat a húsfogyasztás.
Aki elsősorban a zsidó ízek miatt olvassa Eszter blogját, annak most sem kell csalódnia,
van bagel, maceszgombóc és titkos humuszrecept is a könyvben.
De kivijégkrém, házi müzli és sütőben sült bolognai ragu is. Ez utóbbit például biztosan ki fogjuk próbálni, mert nagy barátai vagyunk mindennek, amit csak beteszünk a sütőbe, aztán készen kiveszünk.
Leginkább a főzés iránt komolyabban érdeklődő, a konyhában több időt töltő szakácsoknak ajánljuk, akik élvezik a régi és új ízeket is.
Erre a könyvre a megjelenése pillanata óta nagyon kíváncsiak voltunk, és bár egészen mást adott, mint amire számítottunk, komoly hiányt pótol. A címe alapján mi olajos magvakat felhasználó receptekre számítottunk, ehhez képest a hüvelyesekről szól, de ez így még jobb is.
A borsó, bab, lencse és társai ugyanis többek között az Alzheimer megelőzésében segítenek,
ezért kötelező a fogyasztásuk, viszont nem foglalkozunk velük eleget.
A hüvelyeseket a magyar konyha például sajnos soha nem vette igazán komolyan, és nem épültek be megfelelően az étkezésünkbe. Tény, hogy jellegükből adódóan több előkészületet kívánnak, pont ezért
csodás, hogy Bezselics Ildikó a kötet elején méretes főzési, beszerzési útmutatót is készített,
komoly tudásbázist létrehozva ezzel. Külön hálásak vagyunk a befőzési ötletekért, ezt is biztosan ki fogjuk próbálni. Alig várjuk, hogy saját babkonzervvel ehessük a tükörtojást reggelire. De a fehér csokoládés fehérbabos felfújt is legalább olyan izgalmasan hangzik – mert bizony még desszert is került a gyűjteménybe!
A kötet szerkezete nagyon logikus, könnyen áttekinthető,
a receptek meglepően változatosak. Azt mondjuk, nem értjük, miért kellett ilyen elegánsra csinálni, de baj nem lesz belőle. A képek nekünk egy kicsit egyhangúak, de sose legyen nagyobb problémánk, amikor egy szakácskönyv ennyire hasznos és egyedi, úgyis a szöveg a lényeg.
Gyakorlatilag mindenkinek fontos lenne, hogy elmerüljön kicsit a hüvelyesek világában, megértse a jelentőségüket, és többet tudjon a használatukról – úgyhogy nem tudnánk konkrét célcsoportot mondani. Kezdőknek és haladóknak is jó ajándék lehet.
Nagy és vastag, nehéz és izgalmas, pont, mint maga Jeruzsálem,
a város, ahol az arab, a zsidó, az örmény és keresztény kultúra találkozik.
Hatott rá Európa, de Ázsia adja az alapját. Titokzatos és szerethető – nehéz ezt egy szakácskönyvben visszaadni, de úgy érzem, most sikerült.
Yotam és Sami mindketten Jeruzsálemben születtek, egyidősek, de Londonban találkoztak csak. Egyik zsidó, a másik arab, de a konyha és az ízek szeretete közös bennük. Száz, otthon is elkészíthető receptet kínálnak, igaz, egynémely hozzávaló nem lesz meg a sarki kisboltban.
Aki beleszeret a gyűjteménybe, biztos, hogy egyúttal a kevéssé ismert beszerzési forrásokat,
a keleti élelmiszerek korántsem elérhetetlen lelőhelyeit is megismeri majd
– én azt mondom, mind megéri a caplatást.
A könyv gazdag fotóanyag segítségével visz végig a kultúrák ízein, a koncepció érthető és áttekinthető. Ételcsoportok alapján utazzuk be Jeruzsálemet, a levesek ugyanúgy benne vannak, mint a savanyúságok, a hüvelyesek vagy a halak.
Az alcíme Grillezés és szenvedély, ami takarja a valóságot: mikor már azt hinnénk, hogy nincs tovább, ezt már nem lehet variálni, lazán beszúrnak pár olyan tippet, amellyel feldobhatjuk a kerti sütögetést.
A grillezést valahogy kisajátították a férfiak.
Állnak a tűz körül, hajolgatnak a parázs fölött, láthatóan élvezik.
Tavasszal már alig várják, hogy a faszenes zsákot meg a gyújtóst kivihessék – a jól megpácolt, technikásan átsütött alapanyagokra valóban rá lehet szokni.
A mókáson hullámos szélűre stancolt könyv ideális ajándék azoknak, akik már művelik, gyakorolják a grillezést, vagy éppen csak álmodoznak róla: alapos receptek, érthető, egyszerű leírások segítenek majd abban, hogy a végeredmény atomprofi legyen.