1830 körül történt, hogy az észak-franciaországi Cambrai-ban Émile Afchain inaskodott szülei cukrászatában; azzal bízták meg, hogy készítsen karamellás bonbont. A fiú elrontotta a receptet, véletlenül mentát tett bele, de ezt nem árulta el szüleinek. A félresikerült bonbon már kikerült a pultra mire a hiba kiderült, és édesanyja rákiáltott: „Tu n'es bon à rien! Tu as encore fait des bêtise!", azaz: „Semmirekellő! Újra butaságot csináltál!"
Ám az édességnek akkora sikere lett a vevők körében, hogy következő héten újabb adagot kellett készíteni.
A név megragadt, Émile Afchain később ezzel a névvel címkézte „elfuserált" karamelljeit: les Bêtise de Cambrai, azaz cambrai-i butaság.
A másik híres észak-francia karamellgyártó, a Despinoy család szerint valóban ez történt, csakhogy a tévedést az ő sarjuk, Jules Despinoy követte el. Hogy melyik család „hibájából" lett Franciaország-szerte híres ez az édesség, azt végül még az 1889-es per sem döntötte el: a periratban az szerepel, hogy Afchain az „egyedüli feltaláló", és Despinoy a „megalkotó". Abban mindkét fél egyetértett, hogy a találmány eredendően egy ostobaságból eredt.
1992-ben a Bêtise de Cambrai felkerült a Nord-Pas-de-Calais régió kulináris örökségek listájára, 1994 óta pedig a francia cukrászati specialitások nemzeti örökség listáján is szerepel.