Nyilvánvalónak tűnik, hogy az amerikaiak legfontosabb, nemzeti ünneppel felérő
sporteseményében nem a sportnak van a legnagyobb jelentősége.
Legalább ennyire fontos, hogy ki ad koncertet, hogy áll össze a reklámblokk, de a legeslegfontosabb, hogy az amerikai ember mit eszik közben a tévé előtt. A menüsor jelentősége felér a hálaadásnapi vacsoráéval. Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, az az egyetlen nap, amikor több étel fogy el Amerikában, mint a Super Bowl napján.
Már hetek óta minden amerikai gasztronómiai magazin és blog kizárólag arról ír, milyen a tökéletes csirkeszárny, ami nélkül egyszerűen nincs Super Bowl döntő, illetve millió további nassolnivaló recepttel, ötletttel áll elő. Minden sós, fűszeres, csilis, nagyon-nagyon sajtos és zsíros, amit ilyenkor esznek, ha pedig édes, akkor nagyon csokoládés, cukros, mogyoróvajas.
Összesen 1,23 milliárd csirkeszárny fogy el ilyenkor.
Mivel a Super Bowl Magyarországon is egyre népszerűbb, sokan sütnek is hozzá csirkeszárnyat. Meg még egy csomó minden mást is.
A klasszikus recept a csípős csirkeszárnyat keményítőbe forgatja, majd olajban sütve készíti el. Kedvenc bloggerem, Kenji Lopez-Alt viszont éppen idén kísérletezett ki egy sütőben sütendő változatot, amit muszáj volt azonnal kipróbálni. Nem mintha így egészségesebb lenne, vagy kevésbé volna zsíros, hiszen a csirkeszárny lényege itt a bőr, hanem mert tisztább, egyszerűbb megoldás sütőben, mint olajban sütni.
Alapanyagok:
A szárnyakat nagy tálba teszem, és alaposan összeforgatom a sütőporral, valamint a sóval. Egy sütőpapírral bélelt tepsire rácsot állítok, és erre rakosgatom a szárnyakat, majd az egészet a hűtőbe teszem 8-12 órára. Sütéskor előmelegítem a sütőt 220 fokosra. Amikor forró, beletolom a szárnyakat, és 20 percig sütöm őket, majd mindet megfordítom, és további 20-30 percig sütöm, míg úgy tűnik, teljesen átsültek és a színük aranybarna.
A csiliszószt a vajjal együtt felolvasztom, alaposan elkeverem. A megsült szárnyakat nagy tálba teszem, rálocsolom a fűszeres vajat, és
alaposan elkeverem, hogy mindenütt bevonja.
A klasszikus szárnyakat kék sajtos mártogatóssal és zellerszárakkal is szokás fogyasztani, ami logikus dolog: a hűs, tejfölös szósz jól ellensúlyozza a csípős ízt.
Alapanyagok:
Az alapanyagokat egy tálban teljesen simára keverem.
Fából vaskarikának hangzik, pedig nem az: Amerikában sem mindenki csak húst eszik. Ez a salátatekercs pont azt adja meg télen is, amit nyáron. Egy kis ropogós, friss állagot és ízt, éppen azt, ami annyira hiányzik ilyenkor. Praktikus, mert fél kézzel, odafigyelés nélkül fogyasztható, és néhány órával hamarabb előkészíthető. Mostanság divatos klasszikus mogyorószósszal is, vagy a lejjebb található csípős-savanyú csiliszósszal.
Alapanyagok:
A zöldségeket megpucolom és gyufaszál formára vágom, és összeforgatom a tormával. Egy tálba langyos vizet öntök.
A rizstészta lapot néhány másodpercre a vízbe mártom, éppen csak, míg el nem veszíti a merev tartását, majd egy nagy deszkára teszem. A közepére maroknyi tölteléket halmozok, majd ráhajtom a lap alsó felét. Két oldalát behajtom, és feltekerem. Így folytatom, míg le nem fogy a töltelék.
Csípős-édes csiliszósz
Az alapanyagokat egy befőttesüvegbe teszem, és jó alaposan összerázom. A tekercseket majd ebbe a szószba tunkolhatjuk.
Ugye, a krumpli az kötelező: sokkal jobb, egyszerűbb és olcsóbb megoldás egy zacskó bolti csipsznél, ami nyilvánvalóan kötelező eleme egy ilyen jellegű menüsornak. A fűszerezést mindenki állítsa saját ízléséhez, lehet egyszerűen sós vagy ha a szárnyaktól még nem ég a szánk, bitangul csípős is.
Alapanyagok:
A krumplikat megpucolom, és nagyobb darabnyi hasábokra vágom, majd tálba teszem.
Az olajat kis tálkában elkeverem a fűszerekkel, és a krumplira locsolom.
Nagyon alaposan elkeverem az egészet, úgy, hogy mindenütt bevonja a krumplikat a fűszeres olaj. A sütőt a maximumra melegítem elő. Egy sütőlapot kibélelek sütőpapírral, és ráöntöm a krumplit. Addig sütöm, míg egészen ropogós nem lesz.
A hagyományos, kakaós-kekszes kókuszgolyó alap zsúrasztalra való édesség volt gyerekkorunkban. Ez most egy egészségesebb, táplálóbb és
a mogyoróvajjal amerikanizált változat,
és nagy előnye, hogy előkészíthető hamarabb, sőt, még jobb is lesz, ha kicsit lehűl.
Alapanyagok:
A zabpelyhet, a kókuszreszeléket, a mézet és a mogyoróvajat aprítógépben ragacsos masszává őrlöm össze. A csokoládét felolvasztom, és a masszához adom. Amikor formázhatóvá hűl, kis golyókat formálok belőle, és a golyókat kókuszreszelékbe görgetem. Lezárt dobozban sokáig eláll.
Nem kell, hogy a popcorn émelyítő vagy túl sós legyen, nem kell, hogy megtöltse szánkat a kamuvajas aroma. Csupán pattogatnivaló kukoricára van szükség, ami olcsó és mindenfelé kapható, piaci magárusoknál nagy mennyiségben is beszerezhetjük, nagyon sokáig eláll.
Nagy, vastag aljú lábosban kevés étolajat melegítek. Körülbelül fél bögre, vagy 120 gramm pattogatni való kukoricát érdemes egy adagban elkészíteni. Ehhez két evőkanál olajra van szükség.
A lángot közepesre mérséklem,
majd beleszórom a kukoricát és összerázom, hogy az olaj mindenütt befedje a szemeket. Ha sósnak szánom, már ekkor megsózom.
Lefedem, de egy kis rést szabadon hagyok a távozó gőznek. Békén hagyom, míg el nem kezdenek kipattogni a szemek. Jó néhány percbe beletelhet, de a lángot nem szabad magasabbra venni, mert szétégnek a kukoricák. Mikor elkezdett pattogni, fél percenként átrázogatom a lábost. Ha a pattogás elhallgatott vagy nagyon megritkult, lehúzom a lábost a lángról és a kukoricát tálba öntöm, hogy ne süljön tovább.
Az ízésítéshez szánt anyagokat érdemes még a pattogatás előtt előkészíteni, hiszen a legjobb, ha még melegen kerülnek a kukoricára.
A sós ízesítés egyszerű, a fenti mennyiséghez kb. két evőkanál vajat olvasztok, és beleszórom a fűszereket, fokhagymát vagy a sajtot, illetve bármi mást, amit szeretnék. A keveréket a kukoricára öntöm, és két nagy keverőeszközzel, gyors és nagy mozdulatokkal addig keverem, míg mindenütt be nem fedi a szemeket. A másik lehetőség, hogy az egészet visszaöntöm a lábosba, ráteszem a fedőt, és addig rázogatom, míg mindenütt be nem fedi a fűszeres vaj a kukoricákat.
Az édes popcornok királya a karamellás, ez az egyetlen változat, ami némi ügyességet és óvatosságot igényel, viszont a végeredmény zseniális, soha nem tapasztalt magasságokba emeli azt. Kiszáradás után dekoratív celofáncsomagokba lehet őket kötni és ajándékba adni, ahogy a csokoládés változatot is, ami ráadásul még egyszerű is. Bátrak összevonhatják a kategóriákat, és a karamellás kukoricát sózhatják, a csokoládésat pedig csilizhetik, nemcsak menő, jó is lesz.
Sajtos rúdak és pogácsák
Meccsnézős nasik
A tévében is!
A Sport1 élőben közvetíti az 51. Super Bowlt, felvezetésképpen egy Trash Talk Extra jelentkezik 10 órától. Éjféltől a helyszíné a szó, Houstonból Faragó Richard és a magyar amerikaifutball-válogatott irányítója, Bencsics Márk kommentál.