Mi a különbség az alsó- és felsőerjesztésű sörök között? Az időszaki kiállításon erre is választ kaphatnak, és a Sör mi több rendezvényekhez kapcsolódóan a nők és a sör témában készült fotósorozatot is megnézhetik.
A kiállítás több részből áll; az első a hazai sőrfőzést, a sörfőzőházak és gyárak mindennapjait, a sörfőzés ókori eredetét mutatja be. A különböző korszakokat példákkal illusztrálják; a középkorban a rendházak sörfőző tevékenységét, a 16. század végétől a céhes keretekben működő sörgyártást elevenítik meg, míg az 1600-1700-as évek magyarországi sörfőzését Kunszentmárton példáján keresztül szemléltetik.
A következő nagy részben kiderül, milyen szerepe volt Kőbányának az ipari sörgyártás megindításában.
Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a kisüzemi főzdék mindennapjaiba, hatásukba és a különböző kezdeményezéseikbe is. Noha a nagy gyárak mellett a kisüzemi főzdék kapacitása eltörpül, a kézműves sörök fogyasztása mégis a sörkultúra szerves részévé nőtte ki magát.
A tárlat a sörfőzés technológiájának, sör alapanyagoknak, sörfajtáknak és a sörfőzéstől elválaszthatatlan kádár szakmának az ismertetésével a sörgyártás teljes folyamatát körüljárja.
A látogatók visszautazhatnak az időben is; két helyiséget rendeztek be, az egyik egy 20. század első felét idéző vendéglő, a másik pedig egy szocializmus korabeli kocsma.
Az utóbbiban sörös cikkeket, recepteket, hirdetéseket és irodalmi műveket nézegethetnek, majd belekóstolhatnak a söröskorsók, poharak és palackok változásaiba, a címkék megjelenésének történetébe.
A múzeum az állandó kiállítás mellé több időszaki tárlatot is tervez, ahol söröskorsókat, címkéket és poháralátéteket tekinthetnek meg a látogatók.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum közös tárlata egészen október 15-ig várja az érdeklődőket.
A kiállítás belépőjének felmutatásával a szomszédos Mókus Sörkert és Étteremben féláron fogyaszthatják a hideg sört, ami ebben a hőségben még jobban esik.