Egy borvidéket akkor ismerhetünk meg igazán, ha megkóstoljuk a helyi ízeket, barangolunk a szőlők között, és betekintünk kicsit a múltba is. Olyan programot ajánlunk most, mely mindezt tartalmazza: egy etyeki dűlőtúrát, ahol a borospince és a sajtüzem látogatása mellett egy olyan kor is szóba kerül, amikor még csőszök vigyázták a szőlőt, a gazdák pedig a védőszenteket tették felelőssé a mostoha időjárásért.
Etyek a 19. század derekán vált igazán a főváros szőlőskertjévé. Feljegyzések szerint még egy koldusnak is fél hold szőlője volt. Bortermelő falu révén nagyon vigyáztak legfőbb bevételi forrásukra: a szőlő őrzésére csőszöket alkalmaztak, akik tavasztól őszig a szőlőben voltak, és csőszkunyhóban laktak. Az augusztus 12-i túra során a dűlőket járva kiderül,
mire is kellett ügyelniük, hogyan fizették őket, és hatékonyabbak voltak-e egy mai riasztórendszernél.
Szóba kerülnek a szőlőpatrónusok is. Szent Márton legendáját sokan ismerik, de vajon kihez imádkoztak még a gazdák, kinek köszönték meg a szép termést, vagy éppen kit átkoztak el a jégeső miatt.
Egy bortúra természetesen nem érhet véget borkóstoló nélkül. A borospince mellett azonban a kirándulás még egy sajtüzemet is érint. Etyek Ödön-majorban több mint ezer Holstein fríz tehén szolgáltatja azt a tejet, melyből az EtyekTej kézműves termékei, köztük a gomolya és az érlelt félkemény sajtok készülnek. A falatozás alatt mindenki igazi sajtszakértővé válhat. A sajtkészítő mester bemutatója során fény derül arra, mi az az oltás, vagy mi fán terem a sajthárfa.
A bortúráról további információ az esemény Facebook-oldalán.