Sörteszt: női szemmel és szájjal a Horizont #1 New England IPA

Nőként véleményezni egy sört nagy bátorság. Ez nagyjából olyan lehet, mintha egy férfi parfümöt vagy babafürdetőt tesztelne. Már most tudom, kapok majd hideget-meleget a hozzászólásokban, de nem bánom. Sok nőt ismerek, aki nemcsak az ízesített változatokat issza, hanem kikéri a nagy korsó csapoltat egy beülős estén. Alapból én nem vagyok nagy sörivó, illetve mint mindenből, csak az igazán finomat iszom meg, ráadásul – mivel nagyon nő vagyok – passzolnia kell a hangulatomhoz. És női szuperízlelőként megtalálni a finomat, tényleg nem egy fáklyás menet. A Horizont IPA-jával sikerült.

Numero 1-ként aposztrofálja önmagát a címkén az ital, ami eléggé nagyképűségre vall, de nem ítéltem elsőre; lássuk mi van benne!

Női szemmel pozitív, hogy kinyitáskor nem fut ki a sör, szépen az üvegben marad. Borban jobb vagyok, és jól tudom, hogy a pohár formája mennyire befolyásolja az ital aromájának, ízének harmóniáját, hiszen a pohár szájának szélességétől függ, hogy hova érkezik, és onnan hova áramlik tovább az ital. Nem mindegy tehát, hogy beleömlik egy jó nagy korty a nyelvünk hátsó részére, ahol a kesernyés ízeket érezzük, vagy szépen lassan végigcsordogál előröl hátra, így gondolkodásra készteti az összes ízlelőbimbót. Jómagam leginkább egy kecses, vékony, nyúlánk pintespohárból szeretek sört inni, és ennek az IPA-nak jól is áll ez a forma.

Az illata erőteljesen gyümölcsös-édes, ha nem tudtam volna, hogy sör, kizárólag a szaglás alapján, vizuális benyomás nélkül biztosan egy gyümölcsös limonádéra tippeltem volna.

Kortyoltam. Először a nyelv hegyét csipkedi meg az enyhe szénsav. Kifejezetten tetszett, hogy nincs tele buborékkal, nem fut az orromba, és nem kell egészen könnyekig hatódnom a szénsavtól. Rögtön ezután ad valami nagyon kellemes gyümölcsös, engem leginkább a mangóra emlékeztető ízt. De tényleg csak emlékeztetőt, mert IPA lévén persze, hogy nem látott gyümölcsöt. Mikor a torkomhoz ért a korty, a külső megfigyelők szerint nem vágtam békát csókoló királyleány arcot: az imént említett édes gyümölcsösség tényleg szépen egyensúlyozza az Indian Pale Ale-félékre jellemző kesernyés ízhatást.

Üvegből is kóstoltam, úgy is finom Forrás: Origo

Kódfejtés a palackon

5,5% alkoholtartalmat ígér a címke, ami mellett IBU 55, EBC 8 és B 14 feliratot olvastam. A kézműves sörök nagy bölcsei biztosan tudják, mit jelentenek a kódok, de jómagam még az internetes rövidítésekkel is hadilábon állok, ám lelkes, érdeklődő – és mint a nők többsége – kíváncsi lévén némi kódfejtés után néztem. (Talán lassabb tempóban követem a szíber kommunikációt, de ennek is megvan az előnye fiatal kóstolótársaimmal szemben: így legalább nem néztem az elnevezésben hashtagnek a #1-et, ami ugye a Numero 1-re utal. Vagy talán mégsem..?) Szóval a kódok.

Kezdjük mindjárt az IBU 55-tel.

Az IBU egy nemzetközi skála rövidítése, és nem más, mint a sör keserűségének mérőszáma. Az izohumulon a komlóban megtalálható sav, ez ad keserű harapást a sörnek. Bár az IBU-skálát általános iránymutatásaként el lehet fogadni, de érdemes tudni, hogy

a maláta és a sörhöz adott egyéb alapanyagok elfedhetik a keserű íz egy részét.

Ennélfogva egy minimális maláta hozzáadásával készült 20 IBU-s sör lényegesen keserűbb ízű lehet, mint magas maláta tartalmú 60 IBU-s társa. Ezen felül számos olyan tényező befolyásolja a keserűség tényleges ízét egy sörben, mint például az egyéni ízlés, illetve az előtte vagy közben elfogyasztott harapnivaló sóssága, édessége vagy éppen keserű íze. Ez okoz némi vitát a kézműves készítők és rajongók körében arról, hogy valójában mennyire hasznos az IBU-skála.

Bár az összetevők között szerepel árpamaláta és búzamaláta, a címkéből nyilván nem derül ki, hogy milyen arányban keverték a Horizontba, így az IBU 55 jelölés leginkább irányt mutat. Ahogy fentebb írtam, nekem a gyümölcsös jelleg elég jól elnyomta a kesernyés ízt.

Második felirat: EBC 8

Ez a kód pont olyan, mint valami egzotikus betegség elleni oltásnak a száma, de mint hamarosan kiderült, nem az. Az EBC az European Brewery Convention rövidítése, és így a számmal együtt – nagyon leegyszerűsítve –

a sör színét jelöli.

Bár a sztenderd szerint az IPA sörök színük szerint az EBC 12-es kategóriába tartoznának, a Horizont IPA címkéjén 8-as szerepel, ami a szűretlen sörök jellemzője. Nem tudom, ez a szám milyen támpontot ad a vásárlónak, vagy vajon valaki elkezd-e a boltban filozofálni azon, hogy ha IPA, akkor miért nem EBC 12-es. Szerintem egyre megy. De bízunk benne, hogy biztos nagyon ért hozzá a sörfőző mester, és minden erjesztés után Pantone-színskálához méri az elkészült sört.

A harmadik szám: B 14

Elsőre egy második világháborús vadászbombázó elnevezésére tippeltem volna. De nyilván nem erről van szó. (Nőként felmerült bennem még, hogy a sör B-vitamin tartalmát jelöli, de ezt félve írom le, és tényleg csak viccnek szánom.) Hiába túrtam fel a netet, nem találtam érdemleges infót. Aki tudja, esetleg kommentbe írja meg!

Így a végére érve arra jutottam, hogy igazából csak a címkedizájn meg a marketing miatt tették rá ezeket a kódokat: így sokkal komolyabbnak tűnik, és így lesz az az érzésem már a feliratoktól, hogy hű, de jó sört veszek.

Végül – mivel vérbeli nő vagyok – természetesen véleményeztem a megjelenést is:

a 0,33-as kis üveg elegánsan kézre áll, a címke ízlésesen egyszerű, az összevetők pedig szemösszehúzás és nagyító nélkül is könnyedén elolvashatók.

Ha egy mondattal kellene jellemeznem a Horizont IPA-ját, ez lenne: friss, üde, gyümölcsös. És igen: nőknek is való.