Mit ettek a druidák a Stonehenge sziklái alatt 5000 évvel ezelőtt?

A régészek megállapították, milyen ételeket fogyasztott a neolitikus kor embere a Stonehenge szikláinak tövében. Mivel volt kenyér, sajt és szarvasmarha, akár még sajtburger is kerülhetett volna az asztalra, ám ők inkább maradtak a sertéshúsnál és a csalánnál.

Az English Heritage jóvoltából egy olyan kiállítás nyitotta meg kapuit, amely bemutatja, mit ettek az emberek a Stonehenge építésének idején – körülbelül 5000 évvel ezelőtt, a neolitikus korban. A régészek a Stonehenge-től két mérföldre elterülő kőkorszaki településről, a Durrington Walls-i ásatásokból származó feltárásokra támaszkodtak. Úgy vélik, az volt az a hely, ahol az emlékművet építő munkások éltek.

A helyszínen feltárt csontok és fogak 90%-a sertéstől származott Forrás: www.english-heritage.org.uk

Több mint 38 000 eldobott állati csontot találtak a helyszínen, amelyeknek az elemzése rengeteget elmondhat arról, hogy milyen ételeket fogyasztottak, és hogyan készítették el őket.

A helyszínen feltárt csontok és fogak 90%-a sertéstől, a maradék pedig szarvasmarhától származott. Az égett lábcsontok azt sugallják, hogy a sertéseket gyakran nyílt láng mellett pörkölték.

Szarvasmarhát, sertést, valamint különböző terményeket, gabonaféléket és búzát ettek. Emellett vadon élő madarakat gyűjtöttek, hiszen a csirkék egészen a vaskorig nem jelentek meg. Sőt még vajat, sajtot és joghurtot is tudtak készíteni. Akár még sajtburgert is ehettek volna, hiszen volt sajt, kenyér és szarvasmarha is – mondta Susan Greaney, az English Heritage régésze.

Durrington Walls rekonstrukciós rajza Forrás: www.english-heritage.org.uk

A Durrington Walls-i emberek nagy mennyiségű húst fogyasztottak. A sertések tökéletesek voltak az ünnepekre, hiszen könnyen és gyorsan fel lehet hizlalni őket. Emellett gyűjtöttek például gyümölcsöket, mint a szeder, és a dióféléket, mogyorót vagy makkot is.

Hetven makkban összesen 2500 kalória van, tehát bőven adott energiát.

Igazi szuperételnek számított a csalán és a pitypang keserű levele is, amelyet például Franciaországban salátákhoz használnak. Nemcsak méregtelenítő, hanem vízelhajtó is.

A keserű ételek jót tesznek az emésztőenzimeknek, előkészítik a gyomrot az ételnek, így megkönnyítik az emésztést.

A különböző növényeket könnyen össze tudták szedni, így viszonylag egyszerűen jutottak növényi fehérjékhez.

Szuperételnek számított a neolitikus korban a csalán Forrás: pixabay.com

Sőt ott voltak még a gombák is, mint potenciális táplálékforrások, azonban az azon a területen előforduló mintegy 4000 gombafajtából csupán 70 ehető.

Hogyan tudtak meg ennyi mindent a régészek?

A régészeti lelőhelyeken megmaradt legközvetlenebb bizonyítékokat vizsgálták, mint az emberi csontok és fogak.

A fog például egy nagyon jó információforrás.

A fogszuvasodás oka lehet a túl sok cukor és keményítő, a ropogós, rostos vagy kemény ételektől pedig idővel egészen elhasználódnak. Az emberi csontban lévő szén és nitrogén mennyiségéből arra lehet következtetni, hogy az adott személy többnyire tengeri vagy szárazföldi ételeket fogyasztott-e, illetve vegetáriánus, húsos vagy vegyes étrenden élt.