A borvidéki tanács egy koordináló, érdekképviseleti szervezet, melynek a legfelsőbb szinteken – a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában – képviseli a borvidéki termelőket, másrészt a helyi borásztársadalom összefogását segíti a közös célok és a borvidék jövője érdekében.
Ennek a szervezetnek választották most elnökéül Kovács Zitát, miután elődje, Dr. Nyilas János már nem indult a tisztségért.
A mátrai borvidék új elnöke nemrég adott interjút az Origónak. Akkor azt mondta, hogy számos kihívás tornyosul a régió előtt:
nem volt éppen a legkönnyebb, amikor szinte az összes rendezvényen azt kellett tapasztalnunk, hogy még mindenki azt hiszi a Mátráról, hogy az Egerhez tartozik. Hiába a Kékeskető, hiába a sok egyéb, egyedül csak a Szőke Matyi bácsi volt a támpont, róla hallottak, őt el tudták helyezni a térképen. Ezért nagyon is kellett már az, hogy az Év Bortermelője a Mátrából kerüljön ki. Ugyanilyen nagy dolog volt, amikor néhány éve pedig Babiczki Lacit választották be a juniborosok közé.
Az elnöki pozíciójáról azt mondta, hogy "óriási megtiszteltetés számomra, hogy ilyen fiatalon a küldöttek lehetőséget láttak bennem, és bizalmat szavaztak nekem a következő 5 évre. Ugyanakkor nagy elvárásokat támasztok magammal és az elnökséggel szemben, hiszen az előd – Dr. Nyilas János – nagyon magasra tette a mércét az eddigi munkájával. Külön izgalmas számomra a tény, hogy soha nem volt még nő ebben a pozícióban. Azt mondhatjuk, hogy a Mátrai Borvidék ma az egyik legdinamikusabban fejlődő borvidék. Ebben látom most a legnagyobb kiindulási pontot: fejlődni kell! Hatalmas marketingmunka áll előttünk, hogy országosan is elismert borvidék legyünk. Legnagyobb feladatomnak most ezt a küldetést tekintem."
Kovács Zita egyébként az édesapját követve lett borász,
együtt viszik a Kovács és Lánya Borászatot.
A boraikról a korábbi Origo-interjúban is kérdeztük:
"Apukám kísérletező szellem. Nagyon jó barátságot ápolt néhai Gál Tibivel, aki megfertőzte sok mindennel. Még a csattogtatós kislepkémet tologattam, amikor apukám már csillogó szemekkel arról beszélt nekem, hogy micsoda syrah-ültetvényeink lesznek. Neki mindig vannak ilyen nagy álmai. Nem azért csinálja, mert éppen menő a syrah, hanem azért, mert kíváncsi. Így lett először pinot noir-unk, aztán viognier, így lett a syrah, majd a Fajzat alapját adó Tempranillo. Mindenki hülyének nézett minket, hogy spanyol fajtákat akarunk a Mátrába telepíteni.
Apa viszont mindig azt mondta, hogy a Mátrában, egy alapvetően jó adottságú területen nem az a nagy dolog, ha jó fehér bort tudsz készíteni. Ahhoz ugyanis minden lehetőség megvan. Az a nagy szó, ha vörösekben is meg tudod mutatni a Mátrát.
Így lett nálunk a vörös a fő irányvonal, azon belül is a különlegesebb fajták. Fontos lépés volt továbbá az is, amikor 5 éve azt mondtuk, hogy nincs több barrique hordó, csak nagy ászok hordók. Nagyon átalakult az utóbbi években a fogyasztói trend, ma már sokan örülnek annak, ha nem telíti el a szájukat a tannin, nem tapad be és esetleg többet is meg tudnak inni a borból. Így alakult ki az, hogy a szó jó értelmében vett könnyen fogyasztható vörösborokat készítünk."
Saját borászatuk termőterületét az utóbbi három évben növelték brutálisan: a korábbi 20 hektár több mint ötszörösére.
Mi most jutottunk el arra a szintre, hogy mégiscsak itt van ez a 110 hektár. Most jönnek majd az igazán nagy dolgok!