Bujdosó Ferenc le sem tagadhatná, hogy szereti a buborékokat. A Bujdosó Pincészet borásza és tulajdonosa itthon az elsők között kezdett gyöngyözőbort készíteni. Még mindannyian emlékezhetünk a Roseccóra és a Friseccóra, amelyek alapul szolgáltak a ma már Kék, Zöld és Bordó néven futó borcsaládhoz. Idén aztán bekerült a szortimentbe a tradicionális pezsgő is, amelyet mindig is szeretett volna készíteni.
Régóta érdekel a pezsgő műfaja. Nem sokan tudják, de erről írtam a diplomamunkámat, különböző szőlőfajtákat vizsgáltam benne a pezsgőkészítés kapcsán. A gyakorlati időmet is németországi pezsgőüzemekben töltöttük a feleségemmel, Beával
– mesélte Bujdosó Ferenc.
Akkor, 1989-ben még az volt a terv, hogy itthon a BB-nél lesz pezsgőmester, aztán úgy alakult, hogy inkább belevágtak a saját birtok építésébe és így egy időre távol került a pezsgőkészítéstől. A 2016-os évjáratban azonban minden adott volt ahhoz, hogy el tudják készíteni az első saját, méthode traditionelle pezsgőjüket.
Odafigyeltek, hogy az alapbor megfelelő legyen: az érett gyümölcs mellett mértéktartó maradjon az alkohol és természetesen az élénk savak is fontosnak számítottak.
Ezt egyrészt a szüreti időpont megfelelő kiválasztásával érték el, valamint azzal, hogy az ültetvények direkt pezsgőnek szánt szőlő termeléséhez lettek kialakítva.
A pezsgő pinot noir és királyleányka szőlőfajták házasításával készült. Illatában az eper és a barack dominál és ízében is igazi gyümölcsbomba. A pezsgő nem teljesen száraz, ennek is köszönhető a gyümölcsös karaktere. A 7 gramm/liter cukor igazán kedvessé teszi, és fel is erősíti a gyümölcsös ízeket.
Fantasztikus választás lehet nyári, vízparti vacsorához, vagy ünnepléshez.
A pezsgőből 5 ezer palack készült Garamvári Vencel budafoki pincéjében. A címkét Ipacs Géza tervezte, a szín és az alapminta ötletét pedig nem más, mint a hajózási jel adta.
Nem véletlen egyébként, hogy címkéiken hajózással kapcsolatos tárgyak rajzai, és a vitorlázással kapcsolatos színek köszönnek vissza. Szinte az egész család vitorlázik, 2011-ben hagyományteremtő céllal létrehozott Borász Regattát Bujdosó Ferenc kormányzásával nyerte meg a csapat, melyen két testvére, Zsigmond és Orsolya is részt vett.
Emellett a Kékszalag állandó résztvevői is,
tavasszal rendszeresen indulnak az Adrián egy regattán, valamint számos más vitorlásversenyen is. Prémium boraikat a Balaton klasszikus, elegáns vitorlásairól, többek közt a Sirocco, a Nemere és a Tramontana nevű hajókról nevezték el.
2015-ös Nemere fehérboruk például olyan birtokbor, amit csak a legjobb évjáratokban készítenek el. 2006-ban léptek először piacra vele. A bor chardonnay, sauvignon blanc, szürkebarát és királyleányka házasításával készült. Hat hónapig finomseprőn tartották,
tölgyfahordóban érlelték.
Intenzív illatában érett, sárgahúsú gyümölcsöket érezni, ízében körtét, őszibarackot, melyet szépen kereteznek az édesfűszeres aromák. Fehérborokhoz képest viszonylag magasabb alkoholtartalom jellemzi (13,9%), ennek köszönhetően azonban hosszan eltartható.
Leginkább grillezett húsokhoz, például kemencében sült kacsához ideális.
A gyümölcsösség jellemző hamarosan debütáló kékfrankos borukra is, mely könnyedségével az igazi nyáresti vörösöket jeleníti meg. Illatában és ízében is a piros bogyós gyümölcsöket érezni leginkább, cseresznyét és ribizlit, melyeket könnyed fűszeresség kísér. A bor tele van élettel, vidámsággal, tökéletes választás családi vacsorákhoz vagy baráti poharazgatáshoz.
Ha valaki azonban az igazán nagy egyéniségekre kíváncsi, akkor ne hagyja ki a pincészet 2009-es, dűlőszelektált merlot-ját, a Kokast. Bujdosóék csúcs vöröse ez a bor egy határozottan meleg évjáratból, ami koncentráltságával, ízével és erejével a legnagyobb villányi tételekkel veszi fel a versenyt. Kevesen gondolnák, hogy a Balaton déli partján ilyen vörösek is találhatók. Illatában és ízében is rendkívül gyümölcsös, de itt már nem a pirosak, hanem a fekete bogyósok törnek elő nagyon érett, már-már lekváros jelleggel.
Zempléni tölgyfa hordóban érlelődött 24 hónapon keresztül és talán ennek köszönhető, hogy kilenc éves korában még mindig a legjobb formáját mutatja.
A pincészet csak kivételes évjáratokban készíti el ezt a borát: 2009 után csak 2015 volt alkalmas arra, hogy fantasztikus Kokast produkáljon. Annak megkóstolására azonban még várni kell. Ám amíg a 2009-es évjárat még kapható, addig valószínűleg a borkedvelők sem türelmetlenkednek.