A budapesti Corinthia Hotel báltermében az eseménysorozat történetének hatodik Bikavér Párbaját rendezték meg a közelmúltban. 17 egri és 17 szekszárdi borászat mutatta be a bikavéreit, és bár a két termőtáj borai a különböző adottságok miatt ugyan nyilvánvalóan különböznek, de például a házasítási szabályok sok tekintetben hasonlóak, és természetesen
a borászok részéről a borok szeretete is éppen ugyanolyan mély. Érezte ezt rögtön az egyszeri vendég, aki belépett a díszes terembe,
ahol hagyományosan egy egri és egy szekszárdi borászat osztozik egy-egy standon.
Különleges eseményről beszélünk, érezni, hogy nem holmi iszogatásról van szó, ünnepként kezelik a borászatok képviselői és a látogatók is, értő izgatottsággal járják végig a standokat, beszélik át az élményeket, és kérdeznek a borászoktól.
Intim helyzet ez, ahogy a kínálás után rögtön ott van az eredmény is
a szakemberek előtt, ahol minden véleményt rögtön meghallhatnak, sőt, erre is bátorítják a résztvevőket a szervezők. A felesleges udvariaskodásoktól ugyanis nem fog fejlődni a bikavér, holott ez a legfontosabb célja az eseménynek.
A tokaji aszú mellett talán a bikavér cseng ennyire ismerősen borértőknek és laikusoknak, magyaroknak és külföldieknek egyaránt,
nem mindegy tehát, hogy a név mögött milyen minőséget kap a magyar gasztronómiával ismerkedő ember.
„Jó hangulatú, nívós rendezvény, ami méltó a bikavérhez, szakmailag is jól támogatott” – ezt Nyolcas Ádám, az egri Nyolcas És Fia Borház „Fia” mondja az Origónak, szerinte a borászoknak, sommelier-knek, borértőknek, borkedvelőknek, kereskedőknek, egyszóval mindenkinek hasznos az esemény, mert átfogó képet ad a magyarországi bikavérkészítés legjaváról. A borászoknak is jó visszajelzés, hogy a saját bikavérük hol tart az élmezőnyhöz képest.
Pozitív hatása van, úgy látjuk, inspirálóan hat a borászatokra, hogy még jobb bikavéreket készítsenek évről évre, amiket ezen a rendezvényen megmutathatnak
– teszi hozzá Nyolcas. Szerinte, mióta rendszeresen „párbajoznak”, sokat javult a bikavérek minősége.
Egyetért vele az eseményen 16 másik borásszal a szekszárdi borvidéket képviselő Garai Zoltán is, a Garai Pince vezetője, aki azt mondja,
a borok minősége sokkal jobb lett mindkét borvidéken,
eleinte ugyanis több hibás tétel is akadt.
Még rengeteg marketingmunkára van szükség bikavérfronton mind idehaza, mind külföldön, a 80-as, 90-es évek rossz minőségű bikavérei nagyon sok kárt okoztak a márkának és a magyar boroknak is
– mondja az Origónak a borász, aki szerint még mindig túl sok alsó polcos, vagyis meglehetősen gyenge minőségű bikavér van forgalomban, ami nyilvánvalóan nem segíti a márkaépítést.
Azért látszanak már eredmények Garai szerint, de a pincében még sok fogyasztót kell meggyőzniük arról, hogy ezek a bikavérek már sokkal komolyabb tételek. Nyolcas is azt mondja, kínálni és hirdetni kell, hogy igenis
a legjobb egri és szekszárdi vörösborok bizony bikavérek,
azt mondja, egyre divatosabb, egyre többen választják ezt a borfajtát. Garai Zoltán tapasztalatai megerősítik egri kollégájának a véleményét, náluk a bikavér fontos szerepet tölt be, a három szekszárdi palackba tölthető borfajta közül a legnépszerűbb.
Mindamellett azt mondja, hogy még nagyon sok feladat vár mind a szekszárdi, mind az egri borászokra, hogy megértessék a fogyasztókkal, mi a bikavér lényege a borvidéken, és mi a feladata a hazai és a nemzetközi borpiacon.
A fogyasztók mindig is kíváncsiak a jó borok iránt, ha a bikavérek kicsit egységesebb képet mutatnak, egyszerűbb megértetni velük.
Erre nagyon jó példa a szekszárdi bikavér termékleírása, ahol meghatározták, hogy a bikavérnek 50 százalék kadarkát és kékfrankost kell tartalmaznia. Ez már érezhetően sokkal egységesebbé tette a '16-os évjáratot. A régebbi évjáratokban sokkal nagyobb volt a szórás a bikavérek között. Még folyik a borászok között is a vita arról, hogy mennyire érződjön a hordó a tételeken, de a túlzott hordóhasználat már csak elvétve fordul elő. Véleményem szerint, ha a fogyasztó már előre tudja, hogy milyen stílusú borra számíthat, talán még sokkal több bikavért lehetne értékesíteni” – összegez a szekszárdi borvidéken dolgozó szakember.
Érezhető, hogy a két általunk megkérdezett borász nagyon hasonlóan gondolkodik a bikavér helyzetéről, és abban is egyetértenek, hogy
az olyan rendezvények, mint a Bikavér Párbaj, nagyon sokat segítenek a borászoknak, a kereskedőknek és a borrajongóknak is.
A szervezők idén ráadásul extra feladatra kérték fel a látogatókat, arra kérték a résztvevőket, hogy a kóstoló előtt és után is írják le néhány szóban véleményüket, benyomásaikat a bikavérekről általában, így még többet tudnak segíteni a borászatoknak. A következő, hetedik Bikavér Párbajon így
sokan érezhetik majd úgy, hogy közvetlenül is segítették az egyik kedvenc borfajtájuk fejlődését.
A hatodik párbaj eredménye pedig, ahogy viccesen többen megjegyezték, természetesen 17:17 lett, ahogy évek óta mindig, az igazi győztesek pedig azok lesznek, akik megvásárolják és elégedetten fogyasztják majd a rendezvénysorozat segítségével folyamatosan jobbá és jobbá tett bikavéreket. A rendezvényt a két borvidék ezúttal a Borjourral, Magyarország legnagyobb borközösségével közösen szervezte meg.