A hazai piacon a fogyasztók közel 800 tonna húsvéti édességet nassolnak el minden évben. Ennek az édességtömegnek a növekedését az édességgyártók nem valószínűsítik, azt azonban annál inkább,
hogy egyre nagyobb arányt képviselnek a minőségi és prémiumtermékek.
Újdonság a „superfoods" kategória térnyerése. A természetes, ellenőrzött forrásokból származó alapanyagokból készült termékekből egy kisebb adag vagy harapás is elegendő ahhoz, hogy mérsékelt kalóriabevitel mellett számos értékes tápanyaghoz jusson a fogyasztó.
Húsvétra a gyártók olyan termékeket is bejelentettek, mint a rubinvörös csokitojás, a sajttorta ízvilágát idéző sajtos csokinyuszi, és megjelent a különféle módon pörkölt törökmogyoróval dúsított csokimókus is.
A csipszeknél tengeri sós, céklás és gyömbéres ízekkel válaszolnak az új fogyasztói igényekre, sőt egyes országokban édes burgonyacsipszeket is bevetnek: akár sós-karamellás, sőt csokoládés csipszet is választhatnak a vevők. Mivel az édes csipsz a magyar ízlésnek kevésbé felel meg, ilyen termékekkel itt valószínűleg senki sem fog találkozni.
Továbbá várhatóan hozzánk is elér majd a friss „wallops" őrület, amely egy háromrétegű, jéghidegen tálalt bonbon, legbelül jégkrémmel, amit ropogós keksz vesz körbe, azt pedig finom étcsokoládé borít.
A különböző ízek párosítása, így az élmény fokozása sok gyártónál előtérbe került, ezért olyan édességek kerülhetnek a közeljövőben a polcokra, amelyek például
a kókusz-karamell, a kókusz-mandula, az alma-lime, vagy az eper-mogyoróvaj ízeket kombinálják.
A belsőn kívül az igényes külalak is lényeges: számos terméknél erősödik az ajándék jelleg, és a gyártók limitált szériás csomagolásokkal, egyedi díszítésekkel rukkolnak elő. A megújulás és innováció a csomagolás területén is elengedhetetlenné vált.
A csokinyúl és csokitojás több évtizedes uralma azonban az újdonságok mellett sem tört meg. Ez a két figura teszi ki a teljes húsvéti édességpiac körülbelül 80%-át, ami nem csoda, mert a húsvéti kultúrkörhöz a tojás, mint az újjászületés szimbóluma és a nyúl kapcsolódik a legerősebben.
A megoldhatatlan tyúk-tojás problémával szemben az elsőség a húsvét esetében megállapítható: a tojás előbb volt, mint a nyúl.
A tojás már a XII. századtól a keresztény kultusz része, amíg a nyúl összekapcsolása a húsvéttal egy 300 évvel későbbi, nem pontosan tisztázott eredetű német hagyomány, amelyet német iparosok és telepesek terjesztettek el az egész világon.