Tudta, hogy ma van a perec világnapja?

A perecet mindenki ismeri, és elképesztően sokan szeretik is – legyen szó a puha, gőzölgő, vagy a kis, ropogós fajtáról. Ha meghalljuk a perec szót, talán először a németek jutnak eszünkbe – főleg, ha visszatérő vendégek vagyunk az Oktoberfesten, ahol egy elmaradhatatlan fogás. De vajon honnan származik? Rávághatnánk, hogy Németországból, hiszen ott a legnépszerűbb, pedig valójában francia és olasz eredete is ismert. Ahogy az lenni szokott: az igazságot elmosta a történelem.

Az egyik ismert történet szerint egy olaszországi szerzetes készítette el először a perec ősét 610 körül. A szerzetes tésztacsíkokat készített, és úgy hajtotta össze őket, hogy imádkozó gyermeket formázzanak a mellükön összefont karral.

Ezeket kis jutalmaknak nevezte, és azok a gyerekek kapták meg, akik megtanultak imádkozni, és rendszeresen tették ezt.

Sajnos – bár nem meglepő módon – nincsenek dokumentált bizonyítékok, amelyek megerősítenék ezt a történetet. Persze Franciaországban és Németországban is léteznek hasonló legendák a perecről.

A perec a legjobb sörkorcsolya Forrás: Shutterstock

Amit azonban biztosan tudunk, az az, hogy az egyik legelterjedtebb bizonyíték 1111-ből származik: ekkor jelent meg a perec egy német pék céhének címerében.

Így kezdett a pékek szimbólumává válni.

Egy 1440-ben Cleves Catherine által használt imakönyvben volt egy kép Szent Bertalanról, amint perecek veszik körül. Ekkor a perec a jó szerencse és a lelki teljesség szimbóluma volt – talán a benne lévő három lyuk miatt, amelyek a hit szerint a Szentháromságot jelölik.

A 16. században Németországban a gyerekek újévkor perecet hordtak a nyakukban, illetve már a karácsonyfákon is ott lógott.

Sőt, húsvétkor a német szülők apró pereceket rejtettek el, azt kellett a gyerekeknek megkeresniük. Ez lehetett a tojásvadászat elődje.

Szintén a 16. században Németországban nagypénteken is perecet ettek, és a katolikusok hivatalos nagyböjti ételnek tekintették. A kolostorokban például rendszeresen visszatérő fogás volt. Mivel a böjt idején igen nagy népszerűségnek örvendett, ezért csupán lisztből és vízből készítették:

semmilyen állati eredetű alapanyagot nem tartalmazhatott, így zsírt, tejet vagy tojást.

Perecből is többféle létezik, kemény, puha, édes és sós: Európa legtöbb országában inkább a sós, míg Lengyelországban és az Egyesül Államokban meg inkább az édes terjedt el. Hagyományosan lisztből, vízből, sóból és élesztőből készítik.

Bárki is találta fel, bármelyik történet legyen is igaz, az biztos, hogy a perec a világ egyik legegyszerűbb, mégis legfinomabb sós péksüteménye. És nem mellesleg: a legjobb sörkorcsolya is.

Forrás: Caulipower

Puha házi perec

Hozzávalók:

• 360 ml meleg víz
• 1 evőkanál só
• 1 evőkanál cukor
• 1 csomag aktív száraz élesztő
• 565 g liszt
• 3 evőkanál olaj
• 120 g szódabikarbóna
• 2 tojás, felverve
• só

Elkészítés:
Egy nagy tálban keverje össze a vizet a sóval és a cukorral.
Tegye bele az élesztőt, és tegye félre 5 percre.
Amint letelt az idő, öntse hozzá a lisztet és 2 evőkanál olajat. Gyúrja össze a tésztát.
Kenje ki a tálat a maradék olajjal, tegye bele a tésztát, fedje be folpackkal, és tegye meleg helyre 1 órára.
Melegítse elő a sütőt 230 fokra.
Szedje 8 részre a tésztát, formázzon belőle csíkokat, és hajtsa perecalakba.
Tegye a szódabikarbónát egy nagy tál vízbe, forralja fel, és forgassa meg benne a pereceket.
Tegye őket egy sütőpapírral kibélelt tepsire, kenje meg a felvert tojással, szórja meg sóval, és süsse 10-15 percig, vagy amíg aranybarna lesz.