Ezért tesznek kígyót a borba

Valószínűleg nyugodtan kijelenthetjük, hogy a legtöbb ember nem szereti a kígyókat – sem meglátni, sem megfogni, sem megenni. Ám a világon élnek olyan népcsoportok, ahol a kígyó népszerű alapanyagnak számít mind az étel-, mind az italkészítés során. Délkelet-Ázsiában például azért készítenek a helyiek olyan szívesen kígyóbort, mert szerintük gyógyító hatása van.

Több száz országban több száz éven át tettek furcsa dolgokat az emberek annak reményében, hogy meggyógyulnak: ettek rovarokat,

ittak emberi vizeletet, és még halott emberi testeket is fogyasztottak

ezért. Szerencsére ezeknek a különös hóbortoknak egy része már kihalt, ám akadnak helyette újabbak.

Kattintson a képre a galériáért!

A hagyományos kínai orvoslás szerint a kígyóhús lenyűgöző egészségügyi hatásokkal bír. Többek között fokozza a szexuális teljesítményt, megállítja a hajhullást, mérsékli a hátfájást, és visszaszorítja az ízületi gyulladást. Ezért olyan népszerű egész Ázsiában a kígyóleves.

Maga a kígyóbor egyébként a Csou-dinasztiából, i. e. 1050 és i. e. 1025 közötti időszakból ered.

Ez általában úgy néz ki, hogy egy palack rizsborba vagy gabonapárlatba beleteszik az általában élő, ám hibernált kígyót. Emellett néha egyéb helyi fűszereket és egy-két skorpiót is raknak mellé.

A helyiek szerint az alkohol lebontja a kígyó mérgét,

ám a húsának a „lényegét", az esszenciáját megőrzi. Miután több hónapig erjesztik az italt, a bor készen áll a fogyasztásra. Általában naponta 1-2 alkalommal 30-60 millilitert isznak meg belőle, és lelkesen várják a hatást.

Az ital leginkább Kínában, Thaiföldön, Koreában, Laoszban, de legfőképpen Vietnámban örvend nagy népszerűségnek.