A reggelit kihagyók harmada időhiányra hivatkozik. Ehhez képest kétszer akkora azok tábora, akik egyszerűen nem éhesek és ezért nem reggeliznek.
Az anyákra kevésbé jellemző, hogy „lebecsülik" a reggeli jelentőségét,
míg a gyerek nélküli megkérdezettek nagyobb eséllyel magyarázzák a reggeli elhagyását az ételkészítés körülményességével.
Az időhiány persze azokat sem kíméli, akik rendszeresen reggeliznek. A legtöbb felnőtt ugyanis csupán 5-15 percet szán a reggelijére, az ennél is gyorsabbak között jellemzően budapestieket és a kizárólag hétköznap reggelizőket találjuk. Ezzel szemben a megkérdezettek többsége szerint az ideális reggeli hossza 15-30 perc volna.
Nemcsak a reggelire jutó idővel, de a reggelire fogyasztott ételekkel sem vagyunk igazán elégedettek, hiszen a megkérdezettek túlnyomó többsége – 10-ből 8 felnőtt – szeretne egészségesebben, változatosabban reggelizni, illetve egészségesebb, változatosabb reggelit kínálni családjának.
Ez azonban nem tűnik egyszerűnek, hiszen
a felnőttek több mint fele véli úgy, hogy bonyolult az egyszerre változatos és finom reggelik elkészítése.
A leggyakrabban szendvics kerül a reggelizőasztalra, de népszerűek a tojásételek és a péksütemények is, müzlit, gabonapelyheket vagy zabkását pedig minden negyedik megkérdezett fogyaszt rendszeresen.
Míg a nők és a fiatalok körében az átlagosnál jóval népszerűbbnek számítanak az egészségesebb trendet képviselő müzlik, reggelizőpelyhek és zabkásák, ezek fogyasztása visszaesni látszik, amint a gyerek elhagyja a családi fészket.
Na, és ön melyik csoportba tartozik? Szavazzon!