Kilenc időtlen főzési praktika nagymamáinktól

Amikor a nagymamámra gondolok, a konyhában képzelem el, amint éppen rétestésztát gyúr vagy húslevest főz. Ő élete nagy részét itt töltötte, hiszen sem készételt nem tudott venni, sem ételt nem tudott rendelni. Viszont négy éhes szájat kellett etetnie. A mögötte álló évek tapasztalatainak és a szeretetnek köszönhetőn kevés olyan ember van, aki lekörözi őt a konyhában. Szerinte egy nagyon fontos dolog van, ami nélkül nem lehet finomakat főzni. Ez pedig a türelem.

Persze emellett számos jó tanács van még nagymamáink tarsolyában, amelyeket a rutin és az évek támasztanak alá. Lássunk közülük néhányat.

1. Ráérünk még kísérletezni!

Amikor új receptet próbálunk ki, mindig kövessük az utasításokat. Így legközelebb már biztosan fogjuk tudni, mit változtassunk, hogy a saját igényünkre szabjuk.

Kísérletezni ráérünk még. Sőt, kell is!

2. Türelem!

A rohanás csak káoszt szül. Kihagyunk lépéseket, rendetlenséget teszünk magunk körül, kifelejtünk hozzávalókat, és még sorolhatnám.

Persze vannak olyan konyhai trükkök, amelyekkel lehet némi időt spórolni, de amikor a recept lassú tűzön való pirítást ír, meg húsz perc pihenőt a tésztának, akkor igenis legyünk türelmesek!

Akárhány évesek is vagyunk, még mindig tudunk tanulni tőlük Forrás: Shutterstock

3. Ne ültessük kispadra az ecetet!

A lencse-, a bab- vagy a húsleves alapú ételek készítésekor se feledkezzünk meg az ecetről. De akár a citrom frissen facsart levét is használhatjuk.

A lényeg, hogy mindössze fél kiskanállal adjunk a leveshez.

Ennyi bőven elég. Egycseppnyi savasság ugyanis életre kelti az ételeket.

4. Mindig készüljünk fel a váratlan látogatókra!

Ha mamához megyünk, ő mindig meg tud kínálni valamivel. Van sütemény a spejzben, szörp a hűtőben és egy kis cukor a bal zsebében. Mindig! És őszintén: olyan jóleső érzés, hogy számít ránk. Éppen ezért tegyünk mi is így: mindig legyen egy kis finomság a spejzben, hogy meg tudjuk örvendeztetni a vendégeket.

5. Mossuk meg a rizst főzés előtt

Az arab konyhában közismert, hogy a rizst legalább fél órára be kell áztatni főzés előtt, miután jól átmostuk. Egy kis só és bors, na meg néhány fűszernövény a vízbe, így a rizsünk finom puha, nem pedig fullasztó és ízetlen lesz.

Sőt, ha igazán jó rizst akarunk készíteni, akkor kókusztejben főzzük meg. A jamaicai nagymamák bizony erre esküsznek.

6. Így lesz még finomabb a krumplipüré

Érdemes több kiegészítést használni a krumplipüréhez is. A karórépa például csodát tesz vele. Főzzük meg a krumplival együtt, majd jól dolgozzuk össze.

7. Lisztes baconszalonna?

Ha egy pici lisztet szórunk a baconre, kevésbé zsíros, és sokkal ropogósabb lesz.

8. Könnyű elkerülni a rendetlenséget

Ha minden munkafolyamat után elmossuk a használt edényeket, és elpakoljuk a felesleges alapanyagokat,

nem kell főzés után még órákat töltenünk a pakolászással is.

Ez egy aranyigazság a hétköznapokban is: ha rendet tartunk magunk körül, akkor nem válik sürgetővé és nem lesz fárasztó a nagytakarítás.

9. A főzés alapkelléke nem csak a fakanál

Az én nagymamám még úgy tanulta, hogy nem szabad kötény és kendő nélkül hozzáfogni a főzéshez. Így biztosan nem kerül haj a levesbe!

Összességében: nem véletlenül mondják azt, hogy ha elutazunk valahová, és igazi, hagyományos, helyi ételeket akarunk kóstolni, akkor keressünk egy nagymamát. Senki nem tudja olyan jól elkészíteni, mint ő.