Tartósítás otthon: így őrizzük meg a nyár ízeit télire

Télen hányszor jut eszünkbe a júniusi vérpiros, ropogós cseresznye vagy a csillogó sötét bíborvörös, édes szamóca, ahogy szétolvad a szánkban? Tavasszal és nyáron persze már a könyökünkön jön ki, hiszen az egy dolog, hogy roskadozik a fa a sok cseresznyétől, de még a szomszéd is hoz át egy jó nagy tállal. Végül az lesz a sorsa, hogy tönkremegy. Holott egy kis odafigyeléssel és tartósítással nemcsak megmenthetnénk a gyümölcsöket, hanem lehetővé tennénk, hogy a hideg hónapokban is élvezhessük.

A legelterjedtebb tartósítási mód: a befőzés

Így gyümölcsöt és zöldséget egyaránt tartósíthatunk. Sőt, nemcsak a termesztett növényekből, hanem a vadon élőkből is finom szörpöt vagy lekvárt készíthetünk – például bodzaszörpöt vagy csipkebogyólekvárt.

Aranyszabály, hogy használjunk minél frissebb állapotban lévő alapanyagot.

Gyümölcslevek készítéséhez a 100%-ban, dzsemhez a 80-90%-ban, befőtt készítéséhez a 75%-ban érett gyümölcs ajánlott.

Befőzéssel gyümölcsöket és zöldségeket egyaránt tartósíthatunk Forrás: Shutterstock

A befőzéshez használt edények, eszközök és a munkaasztal legyen mindig tiszta. Az elmosott üvegeket és tetőket folyó csapvízzel többször át kell öblíteni és csepegtetőben vagy tiszta konyharuhára állítva kell kiszárítani. A felhasználni kívánt zöldséget és gyümölcsöt áztassuk, mossuk, majd öblítsük át jól.

Otthon alkalmazható tartósítószerek: a cukor, a só, az ecet- és a citromsav, amely pektinnel együtt is jól használható, és az egyéb segédanyagok, például a szalicil-, a benzoe- és a szorbinsav.

A szalicilátok még sok konyhában megtalálhatók, viszont kerüljük a használatukat, mivel gyomorfekélyt okozhatnak, és az erre érzékeny egyéneknél allergiás tüneteket, akár asztmás rohamot válthatnak ki.

A cukor és a só vízelvonó tulajdonságuk révén tartósítanak.

Sóból a tartósítandó anyaghoz 16−20%-ot, cukorból legalább 55%-ot kell adagolni, így a termék egyéb tartósítási mód alkalmazása nélkül is eláll. Ilyen magas só- és cukortartalmú termékeket már nem készítünk, csak más tartósítási formával együtt alkalmazzuk ezeket, csökkentett mennyiségekben.

A vízelvonás, vagyis a szárítás

A nyersanyag víztartalmát 15% alá csökkentjük, hogy semmilyen kórokozó és/vagy penészgomba se élje túl. Szárítani lehet fűszer-, gyógy- és teának való növényeket, zöldségeket (vöröshagymát, fokhagymát, burgonyát, sárgarépát, petrezselymet, zellert, karalábét, zöldborsót, zöldbabot, paradicsomot), és régebben a húst is így tartósították.

Csak hibátlan, teljesen kifejlődött és ép növényt szabad szárítani.

A nagyobb zöldségeket fel kell darabolni, különben nem száradnának ki tökéletesen, és megromolhatnak. Ilyen például a paradicsom, amelyet célszerű egyenletes cikkekre vagy vékony karikákra vágni, vagy a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller), amelyeket karikázzunk fel, vagy vágjunk vékony csíkokra.

Egy-két zöldséget (sárgarépa, petrezselyem, zeller) szárítás előtt 4-5 percig érdemes blansírozni, vagyis sós vízben előfőzni.

A fűszerpaprikát füzérekben, száraz, szellős, naptól védett helyen tároljuk, érleljük. Utána a szárrészeket és a csumáját távolítsuk el, és ha nedvességtartalma 10% alatti, akkor paprikadarálón finom szemcseméretűre darálhatjuk.

Az aszalásra szánt gyümölcs legyen ép, egészséges és érett, de nem túlérett Forrás: Shutterstock

Jó tanácsok aszaláshoz

Míg a zöldségeket szárítjuk, a gyümölcsöket aszaljuk, víztartalmuk 20−22% között marad. Cukortartalmuk magasabb, ami szintén megakadályozza a romlást, ezért a gyümölcsök magasabb víztartalom mellett is eltarthatók.

Aszalás során a nedvességtartalmat kivonjuk, így koncentráltabbá válik az élelmiszer, megnő az energia-, a fehérje-, a zsír- és a szénhidráttartalma az azonos tömegű friss nyersanyaghoz képest.

Vitamin- és ásványianyag-tartalmuk változó, például a friss csipkebogyó négyszer több C-vitamint tartalmaz, mint ugyanannyi szárított társa. Viszont B1-, B2-vitaminból az aszalt szilva kétszer, illetve tízszer többet, káliumból az aszalt alma négyszer többet tartalmaz, mint azonos tömegű friss gyümölcs.

Az aszalásra szánt gyümölcs legyen ép, egészséges és érett, de nem túlérett.

Meg kell tisztítani a levelektől és a szártól (kivétel a szilvaszár, mert ennek eltávolításával elfolyik a cukros lé, és az aszalt gyümölcs ízetlenné, rágóssá válik), majd alaposan meg kell mosni.

A cseresznyét és a meggyet aszalás előtt ajánlott leforrázni, hogy ne repedjen meg.

Aszalhatunk a szabadban, szellős, szélvédett, árnyékos helyen, asztalon vagy aszalókereten (fakeret, amire apró lyukú drótháló vagy szitaszövet van kifeszítve), aszalógéppel, vagy sütőben, nyitott sütőajtó mellett, 60–65°C-on, a meleg levegő keverésével. A szabadban aszaláskor a gyümölcsöket többször át kell forgatni, és körülbelül 4-10 nap alatt készülnek el.

A különböző élelmiszerek fagypontja eltérő lehet Forrás: Shutterstock

Mindent a fagyasztásról

Gyakorlatilag minden élelmiszert le lehet fagyasztani (kivéve az egész tojást, a retket, a fejes salátát, a hagymát), zöldséget, gyümölcsöt, húsokat, készételeket. Ezáltal nemcsak a mikroorganizmusok szaporodását akadályozzuk meg, hanem az élelmi anyagok sejtjeiben lévő enzimek bontó munkáját is. 0°C alatt a nyersanyag víztartalma jéggé fagy.

A különböző élelmiszerek fagypontja eltérő lehet:

• alma, körte, szilva -2,0
• hús -0,9
• burgonya -1,7
• kelvirág, hagyma, borsó -1,1
• cseresznye -2,4
• paradicsom, málna -0,9
• dió -6,7
• tej -0,5
• fejes saláta -0,4
• tojásfehérje -0,4

Gyorsfagyasztás során a nyersanyagot -40 – -50°C-ra hűtik, majd -18 – -20°C-on tárolják. Ilyenkor az élelmiszerben lévő szabad vízből mikrokristályok keletkeznek, amelyek nem roncsolják a sejteket, így táp- és élvezeti értékük megegyezik a friss nyersanyagokéval, vagy nagyon lassan vész el.

Az ilyen készítmények eltarthatósági ideje -18°C-on átlagosan 1 év.

A mikroorganizmusok viszont gyorsfagyasztás után is életképesek maradhatnak, és felengedés során szaporodásuk felgyorsul, ezért a felolvasztott élelmiszert nem szabad ismét fagyasztani.

A tárolásról se feledkezzünk meg!

A megfelelően tárolt élelmiszerek hosszabb ideig megőrzik minőségüket, tápanyagtartalmukat és élvezeti értéküket. Tároljuk az élelmiszereket alkalmas tároló eszközben, a megfelelő,

általában a csomagoláson is feltüntetett hőmérsékleten és a megfelelő időtartamig. Így csökkenthetjük az ételfertőzés/ételmérgezés kockázatát, és a pénztárcánkat is kímélhetjük.

Mindig vegyük figyelembe a termék csomagolásán olvasható fogyaszthatósági (ez legfeljebb néhány nap), illetve minőségmegőrzési dátumot (ez hosszabb időtartam). Az elfogyasztásnál tartsuk be ezeket.

Néhány jó tanács a tároláshoz

Az éléskamra legyen mindig tiszta, száraz, sötét és hűvös – optimális hőmérséklete 10-21°C között van. 38°C felett csökken a konzervek minősége.

A régebbi, vagy rövidebb minőségmegőrzési idejű termékeket helyezzük előtérbe, a konzerveket a polc hátsó részében tároljuk,

mert ezek bontatlan állapotban akár 2 évig is elállnak.

Tároljuk a száraz élelmiszereket, például a rizst és a tésztát, légmentesen záródó dobozokban. A szárított zöldségeket, aszalt gyümölcsöket tároljuk tüll-, vászon- vagy papírzacskóban, de használhatunk befőttesüvegeket is. A legtöbb szárított gyümölcsöt és zöldséget 4-12 hónapig lehet eltartani.