Ha ezt érezzük, érdemes kerülni egy ideig a rágógumit, vagy szakember segítségét kérni. Kutatások szerint ugyanis a sok rágózástól kilazulhat, vagy elmozdulhat az állkapocs. Arról nem is beszélve, hogy a rágógumi beleragadhat egy-egy fogtömésbe, pótlásba, amelyet tönkre is tehet. Étkezések után vagy diéta idején, amikor hiányoznak az ízek, a legjobb választásnak tűnik a nulla kalória értékű különböző ízekben kapható rágót rágni. Egyrészt a szájhigiéné szerves részét képezi az evések utáni rágózás.
Az állandó rágózás következményeként az állkapocs elmozdulhat, vagy kilazulhat. Egy másik
egészségre káros hatása a folytonos rágózásnak a túlzott gyomorsav-termelődés. A szájüregben már elindulnak az emésztési folyamatok. A rágás hatására elkezd termelődni a gyomorban fokozottabban a gyomorsav azt várva, hogy hamarosan étel érkezik a tápcsatornán keresztül, ami majd lebontásra kell, hogy kerüljön a gyomorsav közreműködésével. Amennyiben a táplálék megérkezése elmarad, úgy a szükségtelenül felgyülemlett gyomorsav elkezdi a gyomor falát marni és ha ez túl gyakran fordul elő, akkor fekélyek kialakulásához is vezethet.
A cukormentes változatok nem roncsolják a fogaikat, a rágás pedig növeli az agy felé történő vérkeringést, így segíthet a koncentrációban. Az viszont már csupán legenda, hogy a rágó egyik alkotóeleme, a vinil-acetát rákkeltő lenne: egyetlen kutatás sem bizonyította be egyértelműen az anyag káros hatását.