A kukorica Mexikóból származik, ez volt az őslakosok fő táplálékforrása. Általában fehér vagy sárga színű, de akár lila, vörös és kék színben is kapható. Magas a szénhidrát- és viszonylag alacsony a fehérje- és a zsírtartalma.
Noha megemelheti a vércukorszintet,
a tápanyagprofilja miatt – C- és B-vitamint, magnéziumot, káliumot, antioxidánsokat és számos növényi vegyületet tartalmaz – mégis előnyös a fogyasztása és a kiegyensúlyozott táplálkozás része.
Viszont a feldolgozott kukoricatermékek nem feltétlenül táplálók, mivel feldolgozás során elvesztik a hasznos rostokat és tápanyagokat. Plusz számos feldolgozott termékben magas a hozzáadott só-, cukor- és zsírtartalom.
A benne lévő lutein és zeaxantin jótékony hatással lehet a szemre. Az élelmi rostoknak köszönhetően védelmet nyújt bizonyos emésztési problémákkal szemben. Ugyanakkor
a cukorbetegeknek korlátozniuk kell a keményítőtartalmú szénhidrátbevitelt,
így a kukoricafogyasztást is. Noha vannak források, amelyek szerint ez egy kiváló választás cukorbetegeknek is, azért csak ügyeljünk a mennyiségre.
Illetve kutatások igazolják, hogy más keményítőtartalmú élelmiszerrel szemben, mint a krumpli, a kukorica járul hozzá a leginkább a hízáshoz – ha túl sokat fogyasztunk belőle.
Továbbá érdemes arról is beszélni, hogy a kukoricanövényeket genetikailag módosítják. Valójában a kukorica az egyike a leggyakrabban módosított növényeknek. Teszik mindezt azért, hogy növeljék a termésmennyiséget és javítsák a kártevőkkel szembeni ellenállóképességet. Az így módosított növények emberi szervezetre gyakorolt hatásai ellentmondásosak. További vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy biztosat mondhassanak a kutatók.
A kukorica megfelelő fehérjeforrás is, noha nem bővelkedik benne: fehérjetartalma mindössze 10-15%. Emellett mangán, foszfor, cink, magnézium, B5-vitamin, folsav, B6-vitamin, niacin és kálium is van benne. Jótékony hatással van a székrekedésre és késlelteti az öregedést. Ez utóbbi a sok-sok antioxidánsnak köszönhető.
A csemegekukoricában megtalálható C-vitamin és likopin
megerősítheti a hajszálakat és segíthet kezelni a hajhullást. A B12- vitaminnak, a vasnak és a folsavnak köszönhetően fogyasztásával megelőzhető a vérszegénység.
Az előnyei közé sorolható továbbá, hogy gluténmentes, így a belőle készült lisztet vagy házi tortillát gluténérzékenyek is fogyaszthatják.
Mielőtt az asztalra kerülne, ejtsünk néhány szót a kiválasztásról. Ne vegyünk olyan csemegekukoricát, amiről eltávolították a leveleket vagy sokat voltak a napon. A legjobb, aminek a bojtja egy kissé aranyszínű. Kerülje az elszíneződött levelű darabokat:
a sárgás héj sérülést vagy öregséget jelent.
A kukoricát grillezhetjük, süthetjük és főzhetjük, általában olvasztott vajjal és sóval tálaljuk. A kukoricaszemeket megfőzve hozzáadhatjuk salátákhoz, levesekhez, köretekhez, de akár önmagukban is fel lehet szolgálni vajjal vagy olívaolajjal és különböző fűszerekkel. A lisztjéből vízzel és sóval készíthetünk tortillákat, a „nyers" szemeket pedig ki lehet pattogtatni a tűzhelyen.
Készítsük el a következő receptet!
Hozzávalók:
Elkészítés:
Ha lereszeltük a cukkinit, keverjük össze a kukoricával, a mogyoróhagymával, a petrezselyemmel, a bazsalikommal, a fokhagymaporral, a tojással, a sóval és a borssal.
Amint összeállt, keverjük hozzá a sajtot és a lisztet.
Melegítsük fel az olívaolajat vagy a zsírt egy serpenyőben és süssük ki a korongokat. Oldalanként ez körülbelül 2 perc.
Keverjük össze a joghurtot a csiliszósszal, tálaljuk ezzel a korongokat.