Ezt az enyhe ecetet elsősorban az ázsiai konyhákban használják, rizsborból készül, enyhén édes ízű. Fényessé teszi a pácokat és a szószokat, ugyanakkor a szusihoz készült rizs sem teljes nélküle. Keverjük össze egy kis cukorral, majd locsoljuk meg a rizst –
akár szusihoz, akár köretnek készítjük, mindenképp ínycsiklandó lesz a végeredmény.
Az almaecet talán az egyik leggyakoribb ecet a háztartásban. Nincs hivalkodó, markáns íze, tökéletes kiegészítője lehet a salátáknak vagy a csirkéhez és halhoz készült pácnak. Almaecetet készíthetünk otthon is, így még jobban kihasználhatjuk egészségügyi előnyeit.
Gyümölcsecet ugyanakkor bármelyik gyümölcsből készülhet,
sőt akár fűszerezhetjük is őket. Csak annyi a dolgunk, hogy a sima almaecethez friss fűszernövényeket adunk és érleljük. Attól függően, milyen fűszerrel ízesítettük, mártások, pácok és saláták alapanyaga lehet.
A fehérborecet szinte elhagyhatatlan alapanyaga a csirkéhez vagy halhoz készült vajmártásnak, a vörösborecet pedig inkább a marhahúshoz, a sertéshúshoz és a zöldségekhez passzol jól. A fehérborecet még a különböző pácok készítéséhez is jól használható.
A balzsamecet minél hosszabb ideig érlelik, annál édesebb és sűrűbb – és persze annál drágább lesz. Az olcsó ecetfajtákat pácokhoz és salátaöntetekhez használhatjuk,
ugyanakkor a drágábbak ideálisak a sajtok és a sült zöldségek mellé.
A hagyományos ecet nagyon kellemetlen, erős illatú és ízű. Ha recepthez használjuk, nagyon keveset kell belőle tenni. Gyakran használják tisztítószerként is, kiválóan semlegesíti a szagokat.