Ezeket az ételeket javasolják a várandósság előtt és alatt

Az egészséges táplálkozás kiegyensúlyozott, változatos és mértéktartó. Széles körben válogathatunk a főbb tápanyagcsoportok alapanyagai közül az egyéni igények, ízlés, valamint a kulturális és gazdasági környezet függvényében. Most azonban arról fogunk beszélni, hogy mit jelent ez a várandós édesanyák vagy a fogantatásra készülők életében.

Táplálkozás a fogantatás előtt

Ha az anyák már előre felkészítik testüket és lelküket, azzal elősegítik a fogantatást, valamint hogy a magzat optimális feltételek mellett induljon fejlődésnek. Régóta kutatott terület, hogy a szülők fogamzás előtti életmódja hogyan befolyásolja a magzat, majd a megszületett gyermek egészségét.

Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a fogamzás előtt az anya egészséges életmódja pozitív változásokat képes létrehozni az anya és a magzat epigenomjában, valamint bélflórájukban is.

A termékenységet befolyásoló tényezők közül a testtömeg a legmeghatározóbb. Mind a túlsúly, az elhízás, mind pedig az alultápláltság, ugyanakkor a szükséges tápanyagok hiánya is negatív hatással van a női termékenységre, az anya és később a magzat egészségére.

Fokozott folsavbevitelre van szükség a fejlődési rendellenességek megelőzése céljából,

de emellett az A-, C-, E-, B1-, B2-, B6-vitamin, niacin és vas optimális bevitele is csökkenti a velőcsőzáródási rendellenességek gyakoriságát. Szintén kiemelt figyelmet igényel a jód, a D-vitamin, valamint a B6-vitamin-ellátottság az optimális fogamzókészség, valamint egyes várandóssági panaszok és szövődmények csökkentése érdekében.

Ha az anyák már előre felkészítik testüket és lelküket, azzal elősegítik a fogantatást Forrás: Shutterstock

Táplálkozás a várandósság alatt

A várandós nő étrendje jelentősen befolyásolja saját egészségét és magzata fejlődését. A helyes táplálkozás egyrészt csökkenti az anyai és magzati szövődmények (például a gesztációs diabétesz, a preeklampszia, a méhen belüli növekedési elmaradás (IUGR), a spontán vetélés, a szülés utáni depresszió) kockázatát,

másrészt pozitív hatással van a következő generáció életminőségére is.

Az ideális súlygyarapodás megállapításánál figyelembe vesszük a fogantatás előtti testtömegindexet. Amennyiben az anya testtömegtöbblettel bír, a születendő gyermeknek is nagyobb az esélye a túlsúlyra és az elhízásra, amelynek hátterében nagy valószínűséggel epigenetikus változások és a metabolikus programozás áll.

A gyermeket váró nők étrendje is az egészséges táplálkozási irányelveken nyugszik.

A kiegyensúlyozott (megfelelő energiát, fehérjét, vitaminokat és ásványi anyagokat biztosító) étrend változatosan tartalmazza a következő élelmiszereket is: zöld és narancssárga zöldségek, húsok, halak, hüvelyesek, olajos magvak, teljes kiőrlésű gabonák és gyümölcsök.

Mit és mennyit egyen a kismama?

Tévhit, hogy a kismamának kettő helyett kell ennie. Sőt, amennyiben fizikai aktivitása csökken, ne emelje a napi energiabevitelt a normál szükséglethez képest 200 kcal-nál többel. A javasolt napi fehérjebevitel körülbelül 10%-kal növekszik.

Legjobb állati eredetű fehérjeforrások a sovány húsfélék, halak, tojás, tejtermékek, növényi termékek közül pedig a hüvelyesek és a gabonafélék.

Húsok közül a soványabbakat (például baromfihús bőr nélkül, valamint sovány sertés és marha húsrészek) célszerű választani,

míg ételkészítésnél a növényi olajokat érdemes előnyben részesíteni. A harmadik trimeszterben kiemelt jelentőségű a magzati agy és retina fejlődésében nagy szerepet játszó Omega-3 zsírsav, a DHA (dokozahexaénsav) bevitele, mely legjobban a heti kétszeri tengeri halfogyasztással biztosítható.

Tévhit, hogy a kismamának kettő helyett kell ennie Forrás: Shutterstock

Mivel a várandósság során csökken az inzulinérzékenység, a szénhidrátfogyasztást minőségi és mennyiségi keretek között szükséges tartani,

különösen az elhízott, inzulinrezisztens vagy cukorbeteg várandós nő esetében. Ám mérlegelendő annál is, aki még nem érintett, de a fent említett szénhidrát-anyagcsere zavarok bármelyike a családi anamnézisben előfordult.

Bizonyos ételek az ételfertőzés nagy kockázatát hordozzák,

így fogyasztásukat kismamáknak nem ajánljuk. Ilyen lehet a nyers tojás és a vele készült ételek (például házi tiramisu és majonéz), a nyers hús (például tatár beefsteak), a pasztörizálatlan tej és a belőle készült termékek.

A várandósság alatti hiányállapotok a nők több mint 38%-át érintik világszerte, különösen a vas, a folsav és az A-vitamin tekintetében. A fogantatás után több ásványi anyag és nyomelem szükséglete is megemelkedik, akár az eredeti igény 120-200%-ára is nőhet.

Vessen egy pillantást a táblázatra!

Forrás: MDOSZ

Tápanyagok pótlása a várandósság alatt

A kalcium pótlása szükséges lehet, ha a táplálkozással ennek megfelelő mértékű bevitele nem megoldható, például vegán életmód esetén vagy tejfehérje-allergia igazolt fennállásakor. Hiánya ugyanis növelheti a preeklampszia (kórosan magas vérnyomás és fehérjevizelés) kockázatát.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a várandós nők számára napi 30-60 mg vas és 400 μg folsav kiegészítő szedése javasolt. A folsav szupplementációt (folsavpótlást) ideális esetben már a fogantatás előtt meg kell kezdeni.

A várandósság során megváltozik a D-vitamin-anyagcsere, az anya szervezetében megnő az aktív D-vitamin mennyisége. Hiánya számos várandóssági szövődmény és a császármetszés kockázatát is növeli. Hazánkban a napi javasolt kiegészítés 1500-2000 NE a várandósság idején.

A várandós anya megfelelő jódellátottsága csökkenti a vetélés és a szülés utáni depresszió kockázatát,

valamint a magzatnál golyva és pajzsmirigy-alulműködés kialakulását. Amennyiben az anyának van pajzsmirigy működési zavara, a jódpótlás ellenjavallt lehet.

Hazánkban a jódbevitelre vonatkozó ajánlás egészséges várandósságban 350 μg/nap, mivel a legtöbb területen alacsony a víz jódtartalma, a lakosság 80%-a igazoltan jódhiányos. A magnézium étrend-kiegészítő szedésével kapcsolatban a kutatási eredmények ellentmondásosak. Napi szükséglete a várandósság során körülbelül 350 mg, de a pótlás akár az 1000 mg-ot is elérheti káros mellékhatások nélkül.

Forrás: Shutterstock

Mit nem szabad?

A várandós nő figyeljen a mértékletes sóbevitelre. A nátrium a káliummal együtt szabályozza a szervezet folyadékháztartását, ezáltal a vérnyomást is. Várandósságban nemcsak a kézi sózás korlátozandó, hanem a túlzottan sós élelmiszerek fogyasztása is.

Ilyenek például a sós nassolnivalók, a chipsek, ropik,

sózott magvak, pattogatott kukorica, a sóval tartósított konzervek, savanyúságok, a nagy sótartalmú instant ételek, fűszerkeverékek, levesporok, leveskockák, valamint egyes húskészítmények és sajtok.

Bár a B-, C- és D-vitamin, magnézium, Omega-3, vas- és folsavkiegészítés előnye a várandósságban bizonyítékokkal alátámasztott, az ennél több komponensű étrendkiegészítők szedéséről szóló összegző tanulmányok nem fogalmaznak meg egyértelmű kockázatcsökkenést.

Tévhit, hogy a magzatvédő vitaminok nagy születési súlyt eredményeznek, ez inkább az anya túlzott szénhidrátfelvételével és testtömegindexével mutat összefüggést.

Étrendkiegészítők javallata előtt azonban szükséges ismerni az anamnézist, az étkezési szokásokat is. Önkényesen, orvosi felügyelet nélkül semmit ne szedjen a várandós nő.

Az alkohol és a koffein, csakúgy, mint a gyógyszerek, az anabolikus szteroidok és a kábítószerek, átjutnak a placentán, ezáltal káros hatásuk a magzathoz elérve is érvényesül. A koffeinfogyasztást korlátozni javasolt (300 mg/nap), de napi 1-2 kávé elfogyasztása nem okoz kockázatnövekedést.

A koffeinbevitelbe beleszámít a fekete és zöld tea, kakaó, csokoládé és a kóla fogyasztása is.

A várandósság alatti alkoholfogyasztás növeli a vetélés és a halvaszülés kockázatát, valamint magzati alkohol szindrómát okozhat, ezért nincs olyan alkoholmennyiség, amelyről kijelenthető volna, hogy biztonságos a gyermekvárás idején.

A tápanyaghiány megelőzéséhez szükséges az egészséges táplálkozási irányelvek ismerete és gyakorlati megvalósulása Forrás: Shutterstock

Panaszok enyhítése a várandósság alatt

A leggyakoribb várandóssági panaszokat (hányinger és hányás, medencetáji fájdalom, gyomorégés, székrekedés, lábikragörcsök) hormonális és mechanikai hatások okozzák. Van, akinél gyengébben, másnál erősebben jelentkeznek ezek a tünetek, amelyek jelentősen befolyásolják a várandósság megélését.

Az alábbiakban néhány étrendi ajánlást mutatunk be, melyek a panaszok enyhítését szolgálhatják.

A reggeli émelygésre hatásos lehet az ébredés után azonnal fogyasztott 1-2 falat keksz, gyümölcs vagy joghurt, a kortyonként fogyasztott hideg víz vagy gyümölcslé. Amennyiben nincs ellenjavallat, abban az esetben fogyasztható a várandósság alatt a kamilla, a gyömbér, a citrom és a menta is, melyek enyhítik a hányingert.

A gyomorégés a várandósok kétharmadát érinti és általában a harmadik trimeszterben a legkifejezettebb.

A tünetek enyhíthetők, ha a várandós nő kerüli a bőséges, zsíros ételek, valamint a szénsavas italok fogyasztását, és éjszakára megemeli az ágy feji végét, így akadályozva a gyomortartalom nyelőcsőbe való visszajutását. Nagyon erős tünetek esetén a savkötők alkalmazása megengedett, de fontos tudni, hogy ezek rontják a vas és a folsav felszívódását, így azok, és az étrend-kiegészítők bevétele között legalább két órát kell várni.

Törekedni kell arra, hogy a tápanyagokat elsősorban természetes forrásból kapja meg a gyermeket váró nő Forrás: Shutterstock

A lábikragörcsök mérséklésére a legelterjedtebb gyakorlat a magnézium és a kalcium szedése, melyek hatékonysága tudományosan nem igazolt, azonban kiegészítő adásuk a terhesség alatt nem jár semmilyen kockázattal.

Javasolt természetes formában bevinni: hüvelyesek, diófélék, olajos magvak, teljes kiőrlésű gabonák, zöld leveles zöldségek valamint tejtermékek fogyasztásával.

A derék- és medencetáji fájdalom legjobban a túlzott súlygyarapodás elkerülésével enyhíthető. A székrekedés kezelésére a leghatékonyabb természetes módszer a mindennapos, mérsékelt intenzitású testmozgás, a megfelelő folyadékbevitel és az élelmi rostokban gazdag táplálkozás. A várandós anya folyadékigénye 2-3 liter/nap, mely tovább nő meleg időjárás, láz vagy fokozott testmozgás esetén.

A várandósság idején a teherbírásnak megfelelő mértékű testmozgás javasolt.

A fizikai aktivitás csökkenti a stresszt, segít megelőzni a nem kívánt mértékű súlygyarapodást, jó hatással van az anya és a magzat keringésére, segít egyensúlyban tartani a vércukorszintet, valamint növeli a testtudatot, az állóképességet és az energiaszintet, melyekre a szülés és vajúdás során is nagy szüksége lesz.

A tápanyaghiány megelőzéséhez szükséges az egészséges táplálkozási irányelvek ismerete és gyakorlati megvalósulása. Törekedni kell arra, hogy a tápanyagokat elsősorban természetes forrásból kapja meg a gyermeket váró nő, de az étrend-kiegészítők alkalmazása megkönnyítheti a megnövekedett igény biztosítását, különösen, ha valamilyen speciális étrendet követ a kismama.

táplálkozás, várandósság Forrás: Shutterstock

A szükséges vaspótlás

A magyar lakosság folsav, jód, kalcium, és B-vitamin bevitele is elmarad a kívánt mennyiségtől, emellett jellemző a kritikusan alacsony D-vitamin-szint és az elégtelen vasbevitel is, különösen a nők körében. A vashiány minden reproduktív korban lévő nő számára kockázatot jelent.

A vasraktárak feltöltöttsége a fogantatás idején fontos jelzője lehet annak, hogy a későbbi várandósság során kell-e számítani vashiányos vérszegénységre.

A várandósság alatti, különösen az első trimeszterben fellépő fáradékonyság hátterében is gyakran vashiányos vérszegénység áll. Az anya kórosan alacsony vasszintje az anyatej vastartalmára is negatív hatással van. Megfelelő táplálkozás mellett viszont az igény szerinti szoptatás természetes védelmet nyújt az anyai vashiány ellen, a menstruáció elmaradása és így a vasvesztés csökkenése miatt.

Az enyhe tünetek kiválóan csökkenthetők a preconcepcionális (fogantatás előtt) időszak alatti
vasban gazdag élelmiszerek fogyasztásával vagy szükség szerint vaspótlással.

Táplálkozás a szoptatás ideje alatt

Ma már széleskörű bizonyítékok állnak rendelkezésre a tekintetben, hogy a szoptatás az újszülött és a csecsemő táplálásának legoptimálisabb módja, mind a gyermek, mind pedig az édesanya egészségére nézve.

Az anyák 97%-a képes lehet szoptatni gyermekét, ha megfelelő információkhoz jut és támogatást kap a környezetétől.

Mégis sok édesanya számára a szoptatást szigorú tilalmak és városi legendák nehezítik, melyek aláássák az anyai kompetencia érzését és az ösztönei szerinti válaszkész szoptatást.

Ezen hiedelmekre néhány példát említünk:

• Gyakori tévhit, hogy a szoptatós édesanya nem fogyaszthat allergéneket, ez ugyanis nem csökkenti a születendő gyermek allergiás kockázatát.
• Téves elképzelés, hogy kerülnie kell a puffasztó hatású zöldségeket, ezek rosttartalma ugyanis nem szívódik fel és az anyatejbe nem jut át.
• Szintén városi legenda, hogy tilos volna a kávé és a fekete tea fogyasztása.
• Csak reklámfogás, de tudományosan nem megalapozott, hogy bizonyos „szuperélelmiszerek" vagy étrend-kiegészítők fokozzák a tejtermelést.
• A közhiedelemmel ellentétben a túlsúlyos szoptató anya is fogyhat mérsékelt ütemben, amennyiben ezt rendszeres testmozgás, valamint egészséges, kiegyensúlyozott és változatos étrend segítségével teszi.
• Tévhit, hogy a szoptató anya nem vehet be fájdalomcsillapítót, amennyiben szüksége van rá. A szoptatás alatt biztonságosan alkalmazható gyógyszerekről az alábbi adatbázisokból tájékozódhatnak a szakemberek és az édesanyák: http://www.e-lactancia.org vagy https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK501922/

A szakemberek legfontosabb feladata - dietetikai szempontból - megszabadítani az anyákat a
megalapozatlan korlátozásoktól.

Forrás: MDOSZ