Fontos titkokat árulunk el a majorannáról

A magyar konyha nélkülözhetetlen fűszere, a zöldbableves, a krumplifőzelék, a hurka és a disznósajt megkerülhetetlen ízesítője. Az egyiptomiak skorpiócsípés ellen használták, az ókori görögök úgy tartották, hogy a majoránnát a szerelem istennője, Aphrodité teremtette – hivja fel a figyelmet a Magyar Konyha.

A szerelem és a szépség istennője a tengerből született, és Ciprus szigetén lépett ki a partra. Ezen a szigeten mindenütt majoránna nőtt, így nem csoda, hogy a növény a szerelem fűszernövényeként vált ismertté, ezért is van az, hogy a menyasszonyok a bőséges gyermekáldás reményében majoránnából készült koszorút viseltek.

Úgy gondolták, ha a fiatal lányok majoránnát tesznek az ágyukba, éjszaka Aphrodité meglátogatja őket, és elárulja nekik, ki lesz a jövendőbelijük.

A „hegyek örömének" is nevezték, a rómaiak pedig az öröm növényének hívták. Európa néhány részén még ma is él a szokás, hogy aki hosszú és boldog házasságot szeretne, friss majoránnahajtásokat tesz a kelengyés ládikájába. Virágénekeinkben is szerepel a „bimbós majoránna".

A majoránnakoszorúk egyaránt ott díszelegtek az esküvőkön és a temetéseken. Az érzelmeket felmelegítő növénynek mondták.

A majoránnát sokszor összekeverik az oregánóval és a szurokfűvel (vadmajoránna). Bár a három fűszer levele hasonló, illatuk és ízük nagyon különbözik egymástól.

A sokak által csak a szerelem fűszereként ismert növény számos nemzet tradicionális fogásaiban fontos szerepet játszik. Forrás: Mindmegette.hu

A majoránna az árvacsalánfélék családjának tagja, így közeli rokona a menta és a zsálya is. Őshazája a Földközi-tenger keleti partvidékétől Elő-Indiáig terjed, ma legfőbb termőterületei Közép- és Dél-Európa, Észak-Afrika, Ázsia.

Magyarországon a török hódoltság idején terjedt el, napjainkban nagyobb területeken és házikertekben is termesztik.

Általában kétszer, ritkán háromszor is vágják, a növény föld feletti részét virágzás előtt kell gyűjteni. A megszáradt majoránnát zsákban rázással portalanítják, majd leveleit lemorzsolják. A jól kezelt fűszer szürkészöld színű, egyenletes morzsolású, illata és íze erősen aromás, fűszeres, kellemes, kissé kesernyés.

A majoránna levesek, vadhúsok, szárnyasok, halak, főzelékek, pástétomok fűszere, tehetjük tésztaételekbe, ragukba is, de az olyan egyszerű ételeket is képes feldobni, mint egy melegszendvics.

Számos nemzet tradicionális fogásaiban fontos szerepet játszik. Közép-Európában gyakran használják húsos fogások, darált húsos ételek és kolbászok ízesítéséhez.

A magyar konyha nélkülözhetetlen fűszere, a zöldbableves, a krumplifőzelék, a hurka és a disznósajt megkerülhetetlen ízesítője. Forrás: Mindmegette.hu

A majoránna a libasülthöz, bárány- és birkahús készítésénél is előnyös, mivel intenzív aromája elveszi a húsok mellékízét. Jellegzetes zamata különösen jól érvényesül borssal, szerecsendióval, kakukkfűvel és borókabogyóval kombinálva. A mediterrán konyha általában a bazsalikommal és a kukkfűvel együtt használja.

A majoránnát már az ókorban is szent növénynek tartották, a hagyomány szerint gyógyítja a szomorúságot és a lelki fájdalmat, megóv a gonosztól és megkönnyebbülést hoz a nehéz szívnek.

Az egyiptomiak skorpiómarás ellen is használták. A majoránnából készült olajat a gyógyászatban főleg étvágygerjesztő, szélhajtó és izzasztó hatása miatt kedvelték, de kiváló köhögéscsillapító, fokozza a vastagbél működését, s használják még magas vérnyomás kezelésére és a szívműködés szabályozására is.

A majoránna olaja tágítja az ereket, a belőle főzött teát pedig ajánlják étvágytalanságra, puffadásra, gyenge gyomorra, idegességre, fejfájásra, segít az asztmánál, torokgyulladásnál, meghűlésnél, melléküreg-gyulladásoknál.

Oldja a migrént, a fejfájásokat, megszünteti az álmatlanságot, a kimerültség tüneteit.