Így készül a tökéletes sárgarépalekvár

sárgarépa lekvár

Az emberek a legnagyobb ínség és nehézségek közepette sem mondtak le a finom falatokról. Ha nem volt elérhető valami, akkor megpróbálták azt helyettesíteni, és így született meg a sárgarépalekvár is, melynek régre visszanyúlik a története – állítja a Mindmegette.

A sárgarépa egyike azon zöldségeknek, melyek az év minden hónapjában megteremnek. A répa tápanyagban gazdag és már a kisgyerekek is megtanulják, hogy nemcsak azért kell enni belőle, mert megtanulunk fütyülni tőle, hanem mert a szemünk egészségét is segít megőrizni. A benne található sok A-vitamin miatt azonban nem szabad túlzásba vinni a fogyasztását, mivel könnyen sárgaságot okozhat.

A répa könnyen megterem bárhol, bőséges termést hoz és egyszerű tárolni. Az első és a második világháború idején, amikor a gyümölcsök nagy része hiánycikknek számított, répa akkor is volt.

A háziasszonyok megpróbálták a lehető legtöbbet kihozni az elérhető alapanyagokból, biztosítani a család és legfőképp a gyerekek számára a szeretett és megszokott ízeket, így amikor kiürült a kamra és elfogytak a lekvárok, gyümölcs híján a sárgarépából kezdtek dzsemet készíteni.

A nem mindennapi lekvára először a narancsdzsem helyettesítőjeként terjedt el Angliában. Forrás: Mindmegette.hu

A sárgarépalekvár a narancsdzsem helyettesítőjeként terjedt el Angliában és sokan még ma is készítik, hiszen amellett, hogy remek alternatívája a gyümölcslekvároknak, önmaga jogán is megállja a helyét - véli a Mindmegette. A sárgarépalekvár íze egyesek szerint a baracklekvárra, pontosabban a sárgabarackra hasonlít.

Habár elsősorban a szükség hozta, hogy az emberek sárgarépából kezdtek lekvárt készíteni, mégsem annyira új keletű vagy modern dolog.

A sárgarépalekvár ugyanis perzsa eredetű, fűszeres étel, amelyet már a XII. század óta ismernek, és ma Iránban kenyérre helyezve, friss sajttal, reggelire fogyasztanak – írják a Tin and Thyme cikkében.
A Moraba Havij különleges, pikáns ízét a rózsavíz, a citrusfélék, a kardamom és a sáfrány adja. A lekvárokkal ellentétben nem főzik hosszú ideig, így a reszelt répadarabok különleges textúrát kölcsönöznek a perzsa répalekvárnak.

Az angolszász sárgarépalekvár felhasználási módja semmiben sem tér el a hagyományos lekvárokétól.

Ugyanúgy kenhetjük a vajas kenyérre vagy a friss pirítósra, mint a barackízt, de felhasználhatjuk olyan réteges süteményekhez is, mint például a zserbó, amely lelke a cukros dió alatt megbúvó finom édes réteg. A sárgarépalekvárt kenhetjük akár palacsintára is.

A répa tápanyagban gazdag és már a kisgyerekek is megtanulják, hogy nemcsak azért kell enni belőle, mert megtanulunk fütyülni tőle, hanem mert a szemünk egészségét is segít megőrizni. Forrás: Mindmegette.hu