Fedezze fel Magyarországot a műholdak távlatából!

Magyarország

A Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása elnevezésű, a Kopernikusz Európai Földmegfigyelési Program adatait felhasználó, innovatív projekt célja, hogy a magyar közigazgatás és a társadalom számára is naprakész műholdas földmegfigyelési adatokat szolgáltató integrált rendszerként lehetővé tegye, hogy a Sentinel műholdcsalád által biztosított adatok zöme teljeskörűen és ingyenesen, mindenki számára elérhető legyen. A napi mintegy 12 terabájtnyi információt előállító Kopernikusz Program a világ legnagyobb földmegfigyelési adatszolgáltatója.

A műholdas távérzékelés – első sorban a magas költségei miatt – a katonai színtéren jelent meg elsőként. Később a meteorológia és a mezőgazdaság alkalmazta, mára azonban a felhasználásai területek köre jelentősen bővült és az űrtávérzékelés segítségével gyűjtött adatok tengerbiológiai-halászati célú felhasználástól kezdve a levegő minőségének vizsgálatáig sok mindenre alkalmasak.
Ezt felismerve indult el a Kopernikusz földmegfigyelési program, amelynek keretében a világ legnagyobb, globális földmegfigyelési adatszolgáltatásra kifejlesztett műholdas flotta, a Sentinel műholdcsalád tagjait felbocsátják fel folyamatosan.

A 2014 óta működő űrtávérzékelés eredményeképp ma már több, mint 10 millió űrfelvétel elérhető, így tulajdonképpen százszoros mennyiségű adat keletkezik, mint a korábbi programokban összesen.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) vezette konzorcium 7,35 milliárd forint vissza nem térítendő, uniós támogatásban részesült a „Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) földmegfigyelési adatinfrastruktúra és szolgáltatások kialakítása" elnevezésű projekt megvalósítására, így hazánk is hozzáférhet ahhoz a Kopernikusz program keretében keletkezett felvételekhez, vagy az azokból származtatott adatokhoz.

Ezen információk használata a közigazgatás különböző területein számos előnnyel jár, hiszen rendszeresen, összehasonlítható módon, független adatgyűjtés eredményeként jönnek létre és egy adott időpontban relatív nagy területet fednek le.

Forrás: Shutterstock

FIR űrfelvételeinek feldolgozása különösen a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a vízügy, a környezetvédelem, a honvédelem és a katasztrófavédelem területén bír kiemelt jelentőséggel.

Az online elérhető, speciálisan az ágazatok igényeinek megfelelően kialakított szakrendszereken keresztül elérhető naprakész űrfelvételek segítségével nyomon követhető többek között a művelés alá vont területek, valamint az erdőborítottság nagyságának változása, valamint a belvíz által elöntött területek mérete is.

A FIR az elkészült felvételeket letölti, elvégzi a szükséges, teljesen automatizált minőségellenőrzési feladatokat, gondoskodik a felvételek georeferálásáról és koregisztrációjáról, végül azokat a Földmegfigyelési Adatbázisba menti.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) irányítása alatt álló projektben konzorciumi tagként vesz részt a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).

Sentinel műholdak jellemzője, hogy folyamatosan keringenek a Föld körül, egy-egy terület fölé – így Magyarország fölé is – előre kiszámítható időpontban, általában hét naponta érkeznek, útjuk során pedig folyamatosan készítenek felvételeket. Az előállított adatok több évre, évtizedre visszanyúlóan megmaradnak és azonos struktúrájuk alapján összehasonlíthatók és kereshetők is.

A programban tehát egyszerre vannak jelen a katasztrófaelhárításhoz, nemzetbiztonsághoz elengedhetetlen friss, naprakész információk és a környezetvédelmi modellezéshez, vagy a különböző változáskövetésekhez szükséges múltbéli adatok is.

Forrás: Getty Images/Nasa

A FIR fejlesztéseivel kapcsolatos egyik legfontosabb elvárás a hazai földmegfigyelési adatokat felhasználó szervezetek (közigazgatási szervek, háttérintézmények, tudásközpontok, kutatóintézetek, felsőoktatás stb.) számára történő ernyőképesség biztosítása. Az új rendszer kialakításának szükségességét támasztja alá az is, hogy Magyarország területéről készült, korábban alapvetően tudományos célokat szolgáló, földmegfigyelési adatok mennyisége olyan mértékben megnőtt az elmúlt években, hogy a korábbi struktúrák már nem tudják ellátni az adatok hozzáférését, feldolgozását, tárolását és archiválását úgy, hogy megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtsanak az egyre bővülő felhasználói körnek. Ez a komplex rendszer került a projekt keretében Földmegfigyelési Információs Rendszer néven kialakításra.

A projekt keretében kialakított eFöld portál mindenki számára elérhető, itt van lehetőség a Magyarországról készült Sentinel űrfelvételek közötti keresésre, az azokból valós időben képzett indexek és sávkombinációk letöltésére, valamint ez a felület teszi lehetővé a lakosság számára – elektronikus űrlapok segítségével – a eseti légtér kijelölés, a távérzékelési engedély kérelem illetve az előzetes honvédelmi építésügyi szakhatósági állásfoglalás online indítását is.

A FIR által készített eredménytermékek jelenleg öt, a felhasználásuk célja alapján megkülönböztetett fő termékcsoportba sorolhatók:

1. vízborítottság
2. mezőgazdaság
3. erdészet
4. tűzmegelőzés és tűzvizsgálat
5. mozgásvizsgálat.

Az eredménytermékek a közigazgatási szakterületek igényeihez illeszkedő csatornákon keresztül jutnak el a hatósági felhasználókhoz: egyes szakterületek az eredménytermékeikhez webes alkalmazáson keresztül, mások dedikált csatornákon kialakított adatátadással, saját szakrendszereikbe történő beillesztéssel használják fel.

A Kopernikusz program céljainak elérését a külön erre a célra kijelölt Sentinel műholdcsalád biztosítja, melyeket kifejezetten a Kopernikusz szolgáltatásokhoz szükséges adatok beszerzésére terveztek. A Sentinel 1A fellövésével 2014-ben megkezdődött a 2030-ig tervezett, mintegy 20 tagból álló műholdcsalád pályára állítása, melyek tízszer tíz, hússzor húsz, illetve egyes esetekben hatvanszor hatvan méteres pixelmérettel készítenek felvételeket, így – bár az elkészült felvételek egyes földi objektumok képi azonosítására csak korlátozottan alkalmasak – a földfelszín megfigyelésére, valamint az azon végbemenő folyamatok és jelenségek azonosítására kiválóan alkalmazhatók.

A FIR fenntarthatósága érdekében jelentős a távérzékeléssel előállított adatokra épülő hosszú távú monitoring képesség kialakítása is.

A FIR-ben tárolt űrfelvételek adatai és a belőlük származtatott eredménytermékek alapján a klímaváltozás hatásaira történő felkészülés, a nagy területeket érintő folyamatok vizsgálata könnyebben megvalósítható, ezen folyamatok megértése mérhető gazdasági előnyökkel jár.

Az idősoros elemzések elvégzéséhez rendelkezésre álló számítási kapacitásra és az űrtávérzékelési adatokra épített szolgáltatások az állami szervek, szervezetek, de a vállalkozások számára is elérhetőek. A projektben kialakított informatikai rendszerre, a felépített hardver- és szoftverkörnyezetre alapozva további, közigazgatással szoros kapcsolatban álló földmegfigyelési szolgáltatások alakíthatók ki például a terület- és településrendezés, a természetvédelem vagy a mezőgazdaság területén.

A projekt során beszerzett eszközpark az adattárolást georedundánsan, két telephelyen elhelyezve biztosítja, és igény esetén a rendszer minden eleme tovább bővíthető.

A projekt keretében megvalósított rendszer ezen az oldalon érhető el, ahol akár regisztráció nélkül is lehetséges a Magyarországról és érdekszférájáról készült műholdfelvételek böngészése.