Törvénymódosítás a hackerek ellen

Április elsején lépett életbe a számítógépes bűnözés elleni fellépéssel foglalkozó büntetőtörvénykönyvi és a büntetőeljárási törvény módosítása, illetve a különböző anyagi és eljárásjogi módosítások.

Ezek közül az egyik legfontosabb a számítástechnikai rendszerbe való jogosulatlan belépés, azaz közismertebb nevén a hacker-támadás nevesítése lesz. A törvény ezt a cselekményt attól függetlenül bünteti, hogy az elkövető okozott-e kárt vagy sem. Hasonlóan új tényállás lesz a számítógépes adatok jogosulatlan megváltoztatása. Az effajta informatikai rongálást, például egy honlap jogosulatlan megváltoztatását a törvény akkor is bünteti, ha a tettes nem okozott kárt a cselekményével. Ugyanígy bűncselekménynek minősül majd a számítógépes rendszerek működésének akadályozása, vagyis például a vírusokkal történő "lefagyasztása" is.

Szintén új tényállás lesz januártól a Btk.-ban az internet, illetőleg az intranet jogtalan kifürkészése, azaz ha valaki egy zárt csoportnak szóló vagy zártan közölt információt feltör, elolvassa a másnak címzett elektronikus leveleket. A gyermekpornográfiát illetően a terjesztést eddig is büntette a törvény, viszont a jogszabály hatályba lépésétől új elemként a pornográf képek birtoklása vagy a számítógépen - akár egy internetes weboldalon - történő felajánlása is bűncselekménynek számít.

Az új bűncselekményeket egytől két évig, míg a gyermekpornográfiával kapcsolatos bizonyos elkövetéseket akár nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatja a bíróság. Az eljárásjogi újdonságok közé tartozik a kötelező megőrzés intézménye. A jövő évtől a hatóságoknak lehetőségük lesz arra, hogy a bűncselekmények felderítése, valamint az elektronikus bizonyítékok megsemmisítésének megelőzése érdekében az adatok kezelőjének, birtokosának beavatkozását megakadályozva elrendeljék az adatok változatlan formában történő megőrzését. Az új eljárásjogi törvény rendelkezik a számítógépes rendszerek és adathordozók lefoglalásának lehetőségéről is.