Szabadszoftver-világ I.

Májusban zárult le a szabadszoftverek megítélését, alkalmazásának arányait vizsgáló FLOSS-projekt, s nemrégiben közre is adták az eredményeit.

Egy 1452 szervezetre kiterjedő előzetes körkérdés után a felmérés tüzetes vizsgálat alá vette a szabadszoftverek három EU-országbeli használatát. Vajon miért éppen Nagy-Britanniát, Svédországot és Németországot választották az elemzők? Az első és a harmadik ország az Uniónak két önmagában is óriási piaca. Svédország pedig fejlett, de kis népességű állam, ebben a tekintetben tehát az előbbi kettő ellenpólusa. Emellett korábbi felmérések szerint Németország és Svédország két végletnek felelt meg: 1999. áprilisi adatok szerint a német internethostok 42,7 százaléka volt Linux alapú, a svédeknél viszont feleekkora sem volt az arányuk - csak 16,9 százalék.

A három vizsgált országban több kategóriára bontották a felhasználó szervezeteket. A száz főnél kevesebbet foglalkoztatókat eleve kizárták a felmérésből; a 100-500-as létszámúakat kis-, az ennél nagyobbakat nagy cégeknek, intézményeknek nevezték. Leválasztották az állami szektort (kormányzatot, közoktatást stb.), a többi szervezetet pedig három csoportba sorolták aszerint, hogy mindennapi munkájukban mennyire támaszkodnak informatikai eszközökre. Illusztrációképpen: az IT-re erősen támaszkodók közé tartoznak a bankok, biztosítók és más pénzintézetek, a távközlés, a közlekedés, az üzleti szolgáltatások és a magán-egészségügy. A felmérés készítői szerint a termelő- és feldolgozóipar cégei és a közművek közepes mértékben alkalmaznak IT-t, a kis- és nagykereskedelem, a vendéglátó- és az építőipar pedig még annyira sem.

(A teljes cikk a Számítástechnika szeptember 17-én megjelenő, 38. számában olvasható.)