Knights of Honor

Már több kísérlet is történt a valósidejű, valamint a körökre osztott stratégiai műfaj összemosására, de ezek eddig nem jártak túl nagy sikerrel. Kivétel lehet a Black Sea Knights of Honor című játéka, melyben a cél Európa meghódítása.

A bevezetőben említett összemosás gondolata kissé csalóka, mivel a játék gyakorlatilag végig valós időben folyik, viszont tényszerűen elkülönül az RTS-ekre jellemző csatározásokra, valamint a körökre osztott műfajra jellemző "nagytérképes" hódításokra. A játékos által megszemélyesített király feladata egyfelől a hadseregek irányítása a térképen, viszont neki kell megvívnia is az egyes csatákat.

Szerencsére a valósidejű stratégiákra oly jellemző mikromenedzsment nem zúdul teljes egészében a nyakunkba, ami elég problémás is lenne rengetek tartomány meghódítása után. Ezeket a feladatokat ellátják lovagjaink, akik ráadásul különféle, a helyi hadseregek viselkedését befolyásoló képzettségekkel rendelkeznek. Persze a korona a mi fejünkön van, így ha elrendeljük, hogy egy tartományból több élelmet szeretnénk kapni, akkor ottani lovagunk is a farmok építését fogja preferálni.

A nyersanyagok három kategóriába lettek besorolva: alapvető, értékes, illetve egzotikus. Az alapvető nyersanyagok a fa, a kő, a fém és az étel, melyek minden épület felhúzásához, és minden egység toborzásához alapvetően szükségesek. Az értékes nyersanyagokat ellenséges területek elfoglalása után nyerjük, míg egzotikus árukhoz csak akkor juthatunk, ha rendelkezünk legalább egy olyan territóriummal, ahol van kikötő, mivel ezek a kincsek a messzi keletről érkeznek.

Egy másik feladat, mely miatt koronás főnknek kell fájnia, a kastélyok megépítése. Eleinte minden egyes vár nem több egy cölöpkerítéssel bekerített erődítésnél, de a nyersanyagok felhasználásával folyamatosan fognak megjelenni a kőfalak, bástyák, védművek, és egyéb felépítmények. A kastély fejlesztése azért is fontos, mert így válnak fokozatosan elérhetővé azok a technológiai újítások, melyek hosszú távon feltétlen szükségesek a sikerhez.

Mivel a fejlesztők nem kevesebb, mint százötven (!) országot, illetve tartományt ígérnek, ezek mindegyikét szinte lehetetlen erőből meghódítani, így komoly szerepet fog kapni a diplomácia. Számos lehetőség kínálkozik, a különféle szerződésektől a másik nemzetek háborúba kényszerítésén át egészen a leányunk keze odaígérése által kötött szövetségekig. Persze az ellenfelek sem lesznek restek összefogni ellenünk, úgyhogy nem árt ezt a lehetőséget kihasználni.

Ami a harcokat illeti, rábízhatjuk az irányítást lovagjainkra is, de ilyet bizonyosan senki sem fog elkövetni. Összesen mintegy harminc fajta egységet vethetünk be a csatákban, melyek területenként fognak különbözni. Ha például egy angol terület felett van uralmunk, az ottani seregekben fel fognak tűnni a híres hosszúíjjal felszerelt íjászok, míg egy német tartományban a hadsereg alapját a nehézlovasság fogja képezni.

A csaták során az egységek nem egyenként, hanem osztagokba szervezve fognak hadba vonulni, mint az mondjuk a Cossacks esetében is láthattuk. Mivel a kastélyok nagy fontossággal bírnak, szükségünk lesz minél több és minél fejlettebb ostromgépekre, melyekkel fokozatosan törhetjük át a várak védelmét és falait.

A játék grafikailag igazán remekbeszabottnak ígérkezik, amint a mellékelt képekből láthatjuk is. Minden egyes épület a kastélyban nagyon szépen van megrajzolva, de az egységek kidolgozottságára és animáltságára sem lehet panaszunk. Mivel a játékban helyet kapott a nappalok és éjjelek váltakozása, egész más látvány tárul elénk naplemente után, mikor a kastélyban, vagy a táborokban fáklyák gyúlnak. Egyébként a napszakok váltakozása a stratégiára is kihat, mivel éjjel a katonák nem látnak olyan messze, ami megnehezíti mind asz ostromot, mind a várak védelmét.

A bolgár fejlesztők csak a következő év közepe tájékára ígérik a Knights of Honort, amely időpontot nagy türelmetlenséggel fogunk várni, mivel az előzetesek alapján a játék nagyon jónak ígérkezik. Reméljük, hogy nem kell majd csalódnunk, és egy olyan programot kapunk kézhez, melyben végre tényleg egymásra talál a stratégiai műfaj két irányzata.