Az eseményről Frischmann Gábor, a Hírközlési Felügyelet (HíF) elnöke pénteken az MTI-nek elmondta: a testületnek nemcsak a 15 uniós tagország hírközlési felügyeletének vezetői a tagjai, hanem a 10 csatlakozó országéi is. Hozzátette: az ERG először tart tanácskozást uniós tagországon kívül, s az, hogy ennek a helyszínéül Budapestet választották, elismerése a magyar távközlési piacon elért szabályozási eredményeknek. Az elnök elmondta: az ERG célja az, hogy az unióban teljesen egységes távközlési piac alakuljon ki, s ennek megfelelően a szabályozó hatóságok megközelítése is egységessé váljon. - Ezt azonban nagyon nehéz elérni, mivel a uniós, illetve a csatlakozó tagországok piaca nagyon eltérő - tette hozzá. Frischmann kifejtette: az ERG tanácskozás egyik fő témája a mobil végződtetési díjak megállapításának problémaköre volt. Kérdésként felvetődött, mennyire kell egységesen kezelni ezt a piaci szegmenst akkor, amikor nyilvánvaló, hogy a szabályozási különbségek hatnak a piacok fejlődésére, illetve a távközlésbe történő befektetési kedvre. Vita tárgya az is, hogy a különböző országok szabályozási hatóságai mennyire egységesen és mennyire keményen lépjenek fel ezen a területen a szolgáltatókkal szemben.
A tanácskozáson szó esik arról is, hogy mennyire kell egységesen szabályozni az unióban az adott ország piacán monopolhelyzetű cégek működését. Az elnök elmondta: pénteken az ERG ülésen az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy milyen kötelezettségeket kell és lehet róni a
jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra, s ezeknek mennyire kell egységeseknek lenniük az unióban.
Frischmann Gábor közölte: az ERG csütörtöki tanácskozásán a felek megállapodtak például abban, hogy a mobil távközlés végződtetési díjait is mihamarabb költségalapúan kell kalkulálni, ám ennek pontos idejéről nem állapodtak meg. Hozzátette: Magyarország 3 év alatt kívánja ezt elérni, ám több uniós, illetve csatlakozó ország nem vállalt határidőt.