Új hírközlési törvény: az első reakciók

A hírközlési törvény hétfői parlamenti zárószavazása után a távközlési szakma megosztottan értékeli az új szabályozást: az internetezési és telefonköltségek csökkenését ígérő minisztériumi várakozások mellett van, aki kiegyensúlyozott szabályozásról, más szegényes és gyenge eszközökről beszél.

- Az elektronikus hírközlési törvény tervezete az első átfogó válasz az információs társadalom kihívásaira - fogalmazott másfél hónappal ezelőtti országgyűlési expozéjában Kovács Kálmán informatikai miniszter. A szabad demokrata politikus ekkor hangsúlyozta: az előterjesztés célja, hogy a fogyasztó szemszögéből nézve javulást hozzon a szolgáltatásokban a számhordozhatóság, a szabad szolgáltatóválasztás, a szociális alapú előfizetői támogatás, a fokozatosan csökkenő internetköltségek és a fogyasztók érdekeit védő új hírközlési felügyeleti hatóság intézményének bevezetésével.

A törvényt kidolgozó Informatikai Hírközlési Minisztérium (IHM) reményei szerint az új törvény januári életbe lépése rövid időn belül változást hozhat a távközlési piacon, így szélesedhet a verseny és csökkenhetnek a telefon- és internetezési költségek. - Az új törvény több tízmilliárd forint értékű pénzáramlást indít el. A szaktárca szándéka szerint a jelenlegi monopolszolgáltatóktól az összeg egyharmada az alternatív szolgáltatókhoz, kétharmada pedig a fogyasztókhoz vándorol - közölte szerdán az informatikai miniszter. Kovács Kálmán elmondta: a piac szabályozását nagyban megkönnyítheti, hogy a felügyeleti szerv által jelenleg kiróható maximális 25 milliós bírság a jövő évtől 1 milliárdosra emelkedik.

Az elfogadott tervezet szövegével kapcsolatban korábban többen fenntartásokkal léptek fel: november elején a több társaságot tömörítő Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete fejezte ki kétségeit. Az ATSZE szerint a parlamenthez benyújtott törvénytervezet szövege és céljai között kockázatos rés tátong, ami előre vetíti az eddig hatályos törvény meghaladni kívánt hibáinak megismétlését, mert a piacnyitás további halogatásához vezet. Szintén novemberben a Freestart internetszolgáltató jelentette ki: az új hírközlési törvény ellehetetleníti az ingyenes internetszolgáltatók működését, ezt követően pedig a Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága (Netért) hívta fel a közvélemény és a képviselők figyelmét az internet hazai terjedését szerinte támogató szempontok törvénybe integrálására.


Kiegyensúlyozott szabályozás

- A Matáv szerint kiegyensúlyozott, a fogyasztók érdekeit maximálisan szem előtt tartó szabályozási környezet született - értékelte a parlamenti zárószavazás után az új törvényt Bölcskei Imre, a vállalat szabályozói ügyek igazgatója. A szakember az [origo]-nak elmondta: az EHT megteremti annak lehetőségét, hogy a piacon az új szereplők és a kisebb erővel rendelkező szolgáltatók is eredményesen tevékenykedhessenek. - Teszi ezt úgy, hogy nem lehetetleníti el a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, a Matávot és a helyi koncessziós társaságokat, mint ahogy tette volna azt a tervezet egy korábbi változata - véli. A Matáv igazgatója fontosnak értékelte az előfizetők jogainak törvény által előírt védelmét és az erős hírközlési felügyeleti szerv létrehozásának szándékát. Utóbbiról elmondta: az új hírközlési tanács jogkörei és felhatalmazásai alapján bármikor beavatkozhat a piaci folyamatokba s akár több milliárd forintos büntetéseket is kiszabhat.

Bölcskei a távközlési fogyasztói árakról elmondta: a májusi uniós csatlakozás után hazánkban az uniós átlag szintjére csökkennek az összekapcsolási díjak, s ez a telefondíjak esését eredményezheti. A szakember a törvényben hasznos biztosítékot lát az árak esetleges növekedésének korlátozására: amennyiben a szabályozás szándékával ellentétben az árak mégis növekednének, ennek mértéke a mindenkori éves inflációs szint alatt kell hogy maradjon.