Dimage A1: csúcsgép amatőr fotósoknak

Leteszteltük a Minolta legújabb, amatőr fotósoknak szánt digitális fényképezőjét. A Dimage A1-es 5 megapixeles érzékelővel, nagy optikai zoommal felszerelt digitális fényképezőgép.

A négy nagy kisfilmes kameragyártó közül (Canon, Minolta, Nikon, Pentax) már csak a Minolta palettájáról hiányzik cserélhető objektíves tükörreflexes kamera. Ugyanakkor a Dimage termékcsalád csúcsát jelentő 7-es sorozat tagjai a mai napig a legjobb digitális fényképezőgépek közé tartoznak. Persze ma a villámgyors termékváltások korában egy két éves típus már-már eladhatatlannak számít, így hát a Minolta nyár végén be is jelentette a trónörököst, az A1-est. Ugyanakkor lehetséges, hogy az új modell regnálása rövid idejű lesz, mivel a legújabb pletykák szerint jövőre érkezik a Minolta tükörreflexes digitális gépe is.

Az előd Dimage 7 modell 2001-es megjelenésekor számos olyan dolgot nyújtott, mely még ma sem általános a nem professzionális kamerák között. Ez a típus volt az első 5 megapixeles "amatőr" kamera, kiváló, nagy átfogású objektívvel, kevés fénynél is jól működő elektronikus keresővel, és egyszerű, ergonómikus vezérléssel. Természetesen ez a változat sem volt tökéletes, így azóta két továbbfejlesztett változata is piacra került, melyek a 7i, illetve 7Hi jelzést viselik. Tulajdonképp az alábbi cikkben bemutatásra kerülő legújabb modell is a 7-es Dimage-ek alapjaira épül, és vélhetően csak marketing okokból kapta az A1 típusjelzést.

Akárcsak az eddigi kamerák, úgy az A1 is 5 megapixeles 2/3 collos CCD-vel működik, ami ma már ebben a kategóriában nem rendkívüli, ugyanakkor attól sem kell tartani, hogy a pixelszám növelése miatt romlana a képminőség, sőt a 14 bites A/D konvertálásnak köszönhetően várhatóan még javul is az átlagoshoz képest. A képek a CompactFlash (Type I, II) memóriakártyára RAW, TIFF, JPEG formátumban, maximum 2560 x 1920 pixeles felbontásban menthetők. A CCD érzékenységét ISO 100/200/400/800 értékekre állíthatjuk be, illetve az automatikára is bízhatjuk ennek beállítását. Az objektív átfogása sem változott az elődhöz képest, most is 28-200 mm (kisfilmes rendszerre átszámítva), fényereje F2,8-3,5. A manuális zoom- és élességállító gyűrűk is megmaradtak szerencsére, ugyanakkor az autófókusz rendszert továbbfejlesztették: kiválasztható egy téma, melynek mozgását az autófókusz követni fogja. További újdonság, hogy a folyamatos autófókusz csak a markolat megfogásakor aktiválódik, ezáltal csökken a felesleges energiafelhasználás.

A legrövidebb záridő 1/16000 (!), a leghosszabb 30 másodperc, de B idő használata is lehetséges, valamint az eddigi programozott sorozatfelvételi funkció is megmaradt, sőt már USB porton keresztül számítógépről is vezérelhető a kamera. A fénymérő rendszer 300 mezős mátrixmérést alkalmaz, mely kiértékelő, középre súlyozott és szpot üzemmódokban használható. AE lock és expozíció-korrekció is segíti a pontos expozíciót. A kamerán persze az összes manuális felvételi program (Program AE, Av, Tv, Manual) megtalálható, melyeket tematikus programok egészítenek ki. A beépített vaku mellett, használhatunk Minolta rendszervakukat, illetve professzionális stúdióvakuk is köthetők a gépre. Az EVF kereső megújult: az eddigi ferroelectric kijelző helyett egy nagy felbontású TFT LCD kijelzőt találunk benne, így a mozgó témák korábbi elmosódottsága megszűnt. Mind a kereső, mind az 1,8 collos TFT LCD monitor kihajtható, ezzel is segítve a fényképek komponálását. Az egyik legnagyobb újdonsága a gépnek a berázás hatásait csökkentő rendszer, melynek érdekessége, hogy nem az objektív lencséit mozgatja a korrekció érdekében, hanem magát a CCD lapkát. Az éjszakai felvételek kedvelőinek jó hír, hogy már zajcsökkentő funkció is rendelkezésre áll. A 7-es sorozat egyik legkellemetlenebb tulajdonsága volt a rendkívüli energiafogyasztás. A Minolta ezt a problémát is megoldotta, az új modell saját lítium-ion akkumulátora sokkal tovább bírja, mint az elődben használható nikkel-metálhidrid ceruza-akkuk.