Fertőzők és áldozatok

"A világ első számú számítógépkalóza egy brazil fiú, aki a rendőrség szerint megállás nélkül cirkál a Rio Negrón, az Amazonas egyik mellékfolyóján" (MTI-hír a közelmúltból). Ha a hírt kételkedve is fogadjuk, felmerül a kérdés: kik írnak vírusokat, és kik lehetnek az áldozatok?

Az "írástudók"

Kétségtelenül a leggyakrabban használt eszközök közé tornázta fel magát az e-mail és az internet. Az e technológiákat használó minden egyes alkalmazott kiteszi magát a több mint 80 ezer vírus valamelyike fertőzésének. Az elmúlt hónapban a McAfee megbízásából felmérést végeztek az európai vállalkozások körében. Eszerint egy kis- vagy közepes vállalkozás számára minden egyes vírus átlagban 5 ezer eurónyi kárt okozott, illetve minden ötödik vállalkozás volt kénytelen leállítani kritikus rendszereinek működését a fertőtlenítés érdekében.

De honnan is érkeznek a káros kódok, és kik írják őket? Több mérvadó elemzés szerint lecsökkent az utóbbi időben a "csak úgy poénból" vírust író amatőrök aránya a konkrét céllal harcba szálló cyberbűnözők el­le­né­ben, ilyen volt például a szabad forráskódok védelme (Mydoom féreg) vagy az iszlám hivatalos honlapja, az IslamOnline.net elleni támadás március 25-ikén. A vírusírók hollétéről sok találgatás és kevés adat látott napvilágot. Az általános felfogás szerint Ázsia a kódírók melegágya, de Dél-Amerika is feljövőben van. Véleményem szerint ahol a törvény nem bír elegendő elrettentő erővel, ott lubickolhatnak a rosszindulatú "kódvirtuózok", hiába tűznek ki a fejükre "vérdíjat" a nagy szoftverfejlesztő cégek.

Tóth Árpád
ügyvezető, Network Associates

Cél mindenki!

A bankok számára már a hetvenes években magától értetődő volt a külső és belső il­letéktelen hozzáférések elle­ni körültekintő védekezés. Ez persze akkoriban lényegesen egyszerűbb is volt, hiszen a fizikai hozzáférés megfelelő szabályozása a visszaélések jelentős részét eleve lehetetlenné tette. Akkoriban a töme­gesen ismétlődő műveletek automatizálására használták a számítógépet. És ma? Mindenre. Ma a számítógép és a szélessávú internet teljesen általános tartozék. A felhasználók örülnek az információk univerzális elérhetőségének, mert kényelmes. A szolgáltatók örülnek neki, mert bevételforrás.

És a rosszindulatú támadók? Hát persze, örülnek ők is. Az értékes hitelkártya- és egyéb információk az ő számukra is ugyanúgy elérhetővé válnak. Teljesen téves és közveszélyes tehát az a hit, hogy: "én nem lehetek célpont". Mindenki az. Aki ezt nem veszi tudomásul, nemcsak saját adatait, egzisztenciáját veszélyezteti, hanem másokét is. A szélessávú kapcsolatok és az elképesztő számításerejű otthoni gépek rohamos terjedésének köszönhetően néhány tíz-száz fertőzött gépről elementáris támadást lehet indítani bármilyen hálózatos szolgáltatás ellen. Az amerikai nagy áramszünet bebizonyította, hogy nemcsak néhány webhely van veszélyben. Lényegében minden, ami elektromossággal működik.

Dávid András
ügyvezető igazgató,
2F 2000 Kft.