Elhúzódó perek helyett

Megkezdte működését a hírközlési választottbíróság. A szervezetet a törvény szerint megalapító Nemzeti Hírközlési Hatóságnál azt várják, hogy a bíróság működésével a korábbiaknál gyorsabban rendeződnek a jogviták. Rácz Zsoltot, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának alelnökét kérdeztük.

- Az elektronikus hírközlési törvény előírja a hírközlési állandó választottbíróság létrehozását. Miért van szükség erre az intézményre?
- A magyar hírközlési piac éves for­gal­ma 1000 milliárd forint körül mozog. Jó, ha egy ilyen húzóágazatban nincsenek elhúzódó perek. A választottbíróság legfőbb feladata, hogy felgyorsítsa a jogviták rendezését. Jogvitás ügyekben természetesen a rendes bírósághoz vagy a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához is fordulhat az ügyfél. A választottbírósági út a leggyorsabb, mivel ennek döntése lényegében végleges, ellene csak nagyon korlátozott esetben lehet jogorvoslásért fordulni. Az ügyek felgyorsítása végeredményben a fogyasztók érdekét szolgálja, hiszen ha a szolgáltatóknak nincsenek függő ügyeik, akkor eltűnnek a bizonytalanságok, és a piac stabilan működik. A választottbíróság jelentős terheket vehet le a Tanács válláról is, így az számos más fontos üggyel foglalkozhat.

- Kik fordulhatnak a hírközlési választottbírósághoz?
- Az elektronikus hírközlési törvény alapján a szolgáltatók az egymás közötti jogvitáikban, azzal az előfeltétellel, hogy a feleknek szerződésben kell rögzíteniük: alávetik magukat a választottbíróság döntésének. Hírközlési ügyekben egyébként csak ez a bíróság köthető ki választottbíróságként, és jogosult egyeztető eljárás lefolytatására.

- Kik a hírközlési választottbíróság tagjai?
- Távközlési szakemberek és hírközlési jogászok, szakterületük elismert személyiségei. Rendkívül örvendetes, hogy sikerült megnyernünk a szakma legtekintélyesebb képviselőit. A választottbíróság jelenleg 52 főből áll, de az év végére ez a szám várhatóan bővül.

- A távközlési szakemberek jó része nyilván valamelyik piaci szereplőhöz kötődik. Hogy képzelhető el ilyen körülmények között részrehajlás nélküli döntés?
- Természetesen egy választott bíró sem járhat el olyan ügyben, amelyben a cége érintett. Ha az összeférhetetlenség gyanúja felmerül, akkor bármelyik fél kérheti, hogy az elnökség vizsgálja meg a kérdést.

- Honnan származnak a bíróság működési költségei?
- Az alapító által nyújtott támogatásból és a beszedett díjakból, illetve vagyonának hozamából. Idén az alapítónak kell az indulóvagyont rendelkezésre bocsátani. Bízunk benne, hogy a bíróság rövid időn belül önfenntartóvá válik.

- Milyen költségekkel kell számolniuk azoknak, akik a választottbírósághoz fordulnak?
- A fizetendő díj mindig az ügy súlyához igazodik. A keresetlevélben a követeléssel élő fél meghatározza a szóban forgó ügy nagyságrendjét, az eljárási díjat pedig annak megfelelően állapítják meg. Anélkül, hogy a számokba belemennénk, annyi elmondható, hogy az eljárási díjak nem alacsonyak.

- Hogyan honorálják a bírók munkáját?
- A háromtagú elnökség és a háromtagú apparátus havi fix összegű díjazásban részesül. A bírák azokért az ügyekért kapnak honoráriumot, amelyekben részt vettek. Egy ügyben mindig három bíró dönt; egyet-egyet a vitában álló két fél választ, a harmadikat pedig a már kiválasztott két bíró jelöli ki.
Előírás, hogy a tanácsban mindig legyen legalább egy jogász.

Mallász Judit