Magyarázata szerint jelenleg ugyanis minden intézmény külön számítástechnikai csapattal, költséges beruházásokkal, különböző fejlesztésekkel próbál az iparág rohamos fejlődésével lépést tartva eleget tenni az igényeknek, pedig olcsóbb és hatékonyabb lenne ezeket a feladatokat a szolgáltató szférára bízva kezelni. -
- Összehangoltabb, profibb színvonalat lehetne ezáltal elérni egységes biztonsági feltételek mellett - mondta a miniszter. Hozzátette, hogy az informatikai háttér kiszervezésének iparpolitikai hatása is lenne a versenypiaci környezet megteremtésével. Kovács Kálmán példaként említette az Egyesült Királyságot, ahol a közigazgatás teljes informatikai hátterét piaci szereplők kezelik, fejlesztik. Beszámolt arról, hogy tavaly a magyarországi minisztériumok a különböző háttérintézményekkel együtt összesen mintegy 40 milliárd forint értékben végeztek informatikai fejlesztéseket.
A miniszter nem bocsátkozott becslésekbe arra vonatkozóan, hogy mennyivel lenne olcsóbb az informatika kiszervezése. Szavai szerint majd a piaci verseny dönti el, hogy mekkora lesz a megtakarítás. Kitért arra, hogy az IHM már most külső cégekkel végezteti az informatikai szolgáltatásokat, ugyanakkor az informatikai eszközök a minisztérium tulajdonában maradnak. Kovács Kálmán szavai szerint a közigazgatási informatika kiszervezésének ütemezéséről és annak módszertanáról még folynak az egyeztetések a társadalmi szervezetekkel, ám jövőre már legalább a tárcánál bevezetett gyakorlat több közigazgatási intézménynél megjelenhet.