Korábban a VLBI (Very Long Baseline Interferometry) technológiát alkalmazó teleszkópok adatait szalagon küldték feldolgozóközpontokba elemzésre, emiatt sokszor heteket vagy hónapokat kellett várni egy-egy megfigyelés eredményére. A szélessávú adatátvitel forradalma új fejezetet nyitott a rádiócsillagászat történetében, amit egy szeptember 22-én lefolytatott nagyszabású kísérlet meggyőzően igazolt - adta hírül az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ Infinit hírlevele.
Brit, svéd, holland, lengyel és Puerto Ricó-i rádióteleszkópok 20 órán át vették célba a por- és gázfelhőbe burkolt, de erős rádióhullámokat kibocsátó, tőlünk több mint 15 ezer fényévnyire keringő IRC+10420 kódjelű csillagot. A várhatóan hamarosan szupernovává váló égitestről a nemzeti kutatási hálózatokat felhasználva teleszkóponként 32 Mbit/s sebességgel zúdultak az adatok a hollandiai feldolgozóközpontba, ahol a 9 terabit adattömeget a "Korrelátornak" becézett speciális szuperszámítógép dolgozta fel. A "minél nagyobb a teleszkóp, annál jobb a felbontás" elve a virtuális internet-teleszkóppal fényesen bebizonyosodott: már az első kísérletnél is ötször jobb képet lehetett produkálni, mint amilyet a Hubble űrteleszkóp nyújt.
A távlatok felmérhetetlenek: nemcsak az immár e-VLBI néven számon tartott technológia finomodása, hanem az adatátviteli sebesség további növelése is nagyságrendi ugrásokat eredményezhet.
ITTKInfinit