Pipáld le Sherlock Holmest

Ki lenne alkalmasabb egy nyomozós kalandjáték főszerepére, mint Sherlock Holmes? Ennek ellenére a híres detektív és segítője eddig elkerülte a számítógépes játékok világát, egészen mostanáig, a Secret of the Silver Earring című kalandprogram megjelenéséig.

Az elmúlt években többször lelkendeztünk a kalandjátékok feltámadása miatt, de sajnos az igazi áttörés még várat magára. Az elmaradó diadal minden bizonnyal azoknak a nyomozós programoknak is a számláira írhatók, melyek egy sikeres televíziós sorozatból készültek. Ez persze alapjában még egyáltalán nem lenne baj, de a készítők általában megelégszenek a széria elemeinek pontos lemásolásával, a színészek hangjának "kikölcsönzésével", és nem sokat törődnek a történettel, ami oda vezet, hogy a játékot nem egészen egy nap alatt mindenki végigjátssza. A UbiSoft és a Frogwares szintén egy nyomozós játék mellett tette le a voksát, de ennek a játéknak nem egy helyszínelő vagy törvényszéki héja, hanem maga a nagy Sherlock Holmes, Arthur Conan Doyle híres detektívje a főhőse.

A kalandok 1897-ben kezdődnek, a helyszín pedig mi lehetnek más, mint London. Holmes mestert meghívta egy ünnepségre egy iparmágnás, bizonyos Sir Melvyn Bromsby, aki azt szeretné megünnepelni, hogy leánya visszatért külhonból, ahová iskolába járni küldte tehetős apukája. A parti el is kezdődik annak rendje és módja szerint, de kisvártatva egy lövés dörren, és a dúsgazdag házigazda holtan terül el a földön. Ebben a pillanatban még mindenki gyanúsított, a kép pedig csak egy hosszas nyomozás során tisztázódik le.

A program során általában Holmest bőrébe bújva nyomozunk, de időnként Dr. Watsonként kell bizonyítanunk, hogy méltók vagyunk a nagy Sherlock követőjének titulusára. Gyakorlatilag két dolog közül választhatunk egy helyszínen: vagy beszélünk az ott lődörgő emberekkel, vagy átvizsgáljuk a helyszínt bizonyítékok után kutatva. Sajnos egyik feladatkör sem sikerült túl izgalmasra - a beszélgetések kimerülnek a párbeszédelemek labirintusában történő bolyongásban, a vizsgálódás során pedig gyakran olyan apró tárgyakat kellene meglelnünk, melyekhez képest még az a bizonyos tű abban a bizonyos szénakazalban is valóságos világítótorony.

Abban ne is reménykedjünk, hogy a bizonyítékok begyűjtésével, valamint a polgárok kikérdezésével a végére jutunk az ügynek, mint a hasonló játékokban. Nem, ha mindennel megvagyunk, visszatérünk Holmes és Watson Baker Street-i rezidenciájára, és nekiállhatunk összegezni ismereteinket. Ennek a módja sem mindennapi, hiszen egy kérdez-felelet játékon keresztül bizonyíthatjuk, hogy valóban odafigyeltünk minden részletre. A végeredményt, vagyis a gyilkos kilétét csak akkor tudjuk meg, ha valamennyi kérdésre helyes választ adtunk. Ezzel csupán az probléma, hogy a játék nem közli, hogy melyik válaszunk volt hibás, ami a sokadik próbálkozás után joggal veheti el a kedvünket.

A játék irányítását illetően találkozhatunk egy újdonsággal, aminek azonban nem örülhetünk felhőtlenül. A nyomozós kalandjátékokban a gamer által irányított szereplők általában nem bukkannak fel a képernyőn, mely szabály alól kivételt képez a Silver Earring. Ez még nem is lenne baj, csakhogy a karakter enyhén szólva sem reagál túl ügyesen a billentyűzet által kiadott utasításokra. Aligha válik előnyére a játéknak, hogy még ezzel is vesződnünk kell.

A fentiek ellenére a játék nem annyira szörnyű, mint amilyennek első pillantásra tűnik. A pozitív oldalon először is ott találjuk a grafikát. A helyszínek, melyeket átkutatunk, nagyon részletesek és szépek, habár a részletesség tovább nehezíti a nyomozásunkat. Az ügy felgöngyölítése alatt megismerkedhetünk a viktoriánus Anglia jellegzetes figuráival, habár a fejlesztők néha nem vettek figyelembe bizonyos alapvető, a korra jellemző illemszabályokat. Szintén a pozitívumok közé sorolhatjuk a játék hangját. A fontosabb karakterek ismertebb színészek hangján szólalnak meg, a zenét pedig minden további nélkül nevezhetjük pompásnak.

A Secret of the Silver Earring egy remek ötlet meglehetősen gyenge kivitelezése. Ha nem lenne remek a grafika, valamint a nyomozás alatt hallható muzsika, akkor a program még a közepes osztályzatot sem igen érdemelné meg. Azt még megemésztenénk, hogy a helyszíneken minden egyes pixelt meg kell vizsgálnunk, hátha valamilyen bizonyíték rejlik benne, és még az is lecsúszna a torkunkon, hogy Holmes irányításával kell vesződnünk a pályákon, de a bizonyítékok összegzésére szolgáló kvíz már több a soknál. Azért jó volt találkozni a híres detektívvel egy játékban, és reméljük, hogy következő felbukkanása élvezetesebbre sikerül.

Rendszerkövetelmény:

Processzor	P3 600
RAM	256 Mbyte RAM
HDD	1,5 GB
VGA	32 MB VRAM