Péterfalvi Attila 2004. évi munkájáról szóló beszámolójában olvasható a - külön gyűjtött - telefonos és internetes panaszok, illetve az ezekre adott válaszok összefoglalója. A telefontársaságokkal kapcsolatos bejelentések zöme a mai napig a mobilszolgáltatók igazolvány-fénymásolási gyakorlatával kapcsolatos. Emlékezetes: évek óta rendszeresen közzéteszi az adatvédelmi biztos azt az álláspontját, melyben kifogásolja azt, hogy a szolgáltatók indokolatlanul fénymásolják le ügyfeleik dokumentumait - lévén a szükséges adatokat számítógépes rendszerükben is rögzítik. A gyakorlattal kapcsolatban Péterfalvi egységesen elítéli valamennyi mobilvállalatot.
Számos panasz érkezett az adatvédelmi biztoshoz a Matáv telefonos adategyeztetését kapcsolatban is. A szolgáltató telefonon hívta fel előfizetőit adategyeztetési célból, és egy nyereményjátékot is kapcsolt az adatfrissítési tevékenységhez. Az adatvédelmi biztos észrevételei alapján a szolgáltató az adategyeztetést megelőzően egyértelmű - csak a telefontársaság és az ügyfél által ismert adatok megemlítésével - igazolást ad majd arról, hogy valóban a megbízott munkatársak hívták fel az ügyfelet.
Védelem a spammernek
Az internetes panaszok zömét a hazai kéretlen levélküldőkkel - spammerekkel - kapcsolatos bejelentések tették ki. Ketten is indítottak volna olyan weboldalt, mely szégyentáblaként nyilvánosságra hozza a kéretlen leveleket küldő vállalatok és magánszemélyek adatait, valamint magukat a spameket. Ezek a kezdeményezések azonban az adatvédelmi biztos állásfoglalása után elhaltak: a kéretlen leveleikkel bosszúságot okozók személyes adatai ugyanis szintén védelmet élveznek.
Péterfalvi Attila emellett beszámolójában megemlékezik a halapenz.hu weboldalról is, valamint kiemeli, hogy a a nyereményjátékkal foglalkozó oldalak regisztrációs szabályzata jellemzően megfelel az adatvédelmi szabályoknak, azaz: nem okoz gondot, ha valaki egy nyereményért cserébe megadja adatait még akkor sem, ha - az előzetes tájékoztatásnak megfelelően - a nyereményjáték oldal üzemeltetője később kereskedelmi célból hasznosítja az információkat (magyarán: reklámüzeneteket küld). A jelenség megelőzhető, ha a reklámra érzékeny felhasználók nem csábulnak el, mikor valamilyen ajándékkal kecsegtetik őket személyes adataikért cserébe.