A stratégia legfontosabb célként azt jelölte meg, hogy 2008 végéig a széles sávú elérések aránya, az e-közigazgatási szolgáltatások használata és a kereskedelmen belül az e-kereskedelem részaránya érje el az EU, 2013-ra pedig a korábbi 15 tagország átlagát. Kiemelt cél az is, hogy a 2010-re az ország egész területén elérhető legyen a széles sávú internetszolgáltatás, és a digitálisan írástudatlan lakosság aránya 2008-ig 50 százalék alá csökkenjen - tudósított a Magyarország.hu.
Adókedvezmény, beruházások támogatása
Javaslatokat fogalmaztak meg a szabályozási feladatokra, közpolitikai intézkedésekre és finanszírozási eszközökre is. A széles sávú elérések terjesztésének felgyorsítását például a közoktatási intézmények, valamint a hátrányos helyzetű települések széles sávú infrastruktúrájának támogatásával és adókedvezményekkel szeretnék elérni, ez utóbbi a számítások szerint ötmilliárd forinttal terhelné meg a központi költségvetést.
Az NSZS programjavaslatokat is megfogalmaz a most készülő, 2007-2013 közötti időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervhez. A készítők szerint az e-közigazgatás, illetve az e-kultúra fejlesztése központi programként, a széles sávú közmű fejlesztése pályázati úton, az e-üzlet támogatása pedig pályázatokkal és az NFT II-ben horizontálisan megjelenő programokkal érhető el a leghatékonyabban.
Több mint 300 milliárd a forrásigény
A széles sávú közmű program finanszírozására a 2006-os költségvetésben 18 milliárd forint szükséges, amelyből 10-11 milliárd az IHM költségvetésében és a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó első NFT-ben szerepel. A fejlesztéspolitikai eszközök forrásigénye 2 milliárd forint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) költségvetéséből. Az NFT II-ben a széles sávú közmű programok tervezett forrásigénye 290 milliárd forint, ami magába foglalja a magán-, a nemzeti és az uniós finanszírozást is. A forrásigény csaknem 70 százalékát teszi ki az intelligens iskola program.
Még lemaradásban vagyunk a széles sávú elérésekben
A széles sávú elektronikus kommunikáció fokozódó mértékben járul hozzá a versenyképesség javításához - áll az IHM Piacelemzési Főosztályának megbízásából készült stratégiában. A stratégia részeként elkészült helyzetelemzésből kiderül, hogy a 100 lakosra jutó széles sávú interneteléréseket nézve jelentős lemaradásban vagyunk az Európai Unióhoz képest. Magyarországon az összes internetelérés csaknem fele széles sávú, a stratégia előrejelzése szerint ez az arány 2006 végére eléri a 60 százalékot. A hazai piac erősségei a csökkenő hírközlési tarifák, a 70 százalék fölötti kábeltévés lefedettség, az EU-átlaghoz képest is magas középiskolai internetelérések és személyi számítógépek száma, valamint a lakosság internetről alkotott pozitív képe. A stratégia ide sorolja azt is, hogy a háztartások összjövedelmükhöz képest sokat költenek távközlésre.
A széles sáv további terjedését a korlátozott hozzáférés és a magas havidíj akadályozza, de az sem segít a helyzeten, hogy a magyar népesség csaknem 60 százaléka digitálisan írástudatlannak tekinthető, vagyis nem tudja használni az internetet és a számítógépet. Ezen a helyzeten az IHM a szolgáltatók bevonásával folytatott kommunikációs kampánnyal és képzési programmal javítana. A tárca angol, kanadai, olasz és holland mintára szélessáv-fejlesztési munkacsoportot hozna létre.