A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az American Power Conversion (APC) Magyarországi Képviseletének pénteki sajtótájékoztatóján többek közt a villámok romboló hatását is bemutatták laboratóriumi körülmények között.
Évi 30 ezer villámcsapás itthon
Az OMSZ felmérése szerint júniusban csap le a legtöbb villám - mondta Wantuch Ferenc, az OMSZ főtanácsosa. A szakember szerint évente átlagosan 28-33 zivataros nap van Magyarországon, ezek közel 95 százaléka a nyári félévre esik, az év legzivatarosabb hónapja pedig június. A tavalyi év során regisztrált 354 ezer villámból összesen mintegy 30 ezer csapott le országunk területén épületbe vagy a földbe, s ez utóbbi esetek harmada június hónapban következett be.
Horváth Tibor, a BME professzorának magyarázata szerint a villámhárító feladata az, hogy felkínáljon a villámnak egy biztonságos becsapási pontot, és az áramot a földbe vezesse. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy teljes biztonságban legyenek az elektronikus eszközök. A villámok áramának egy része ugyanis behatol a villamos hálózatba vagy a telefonhálózatba, a hírközlési és informatikai rendszerekbe, s a fellépő túlfeszültség tönkreteheti az érzékeny berendezéseket, esetenként zárlatokat vagy tüzeket okozhat.
Nem véd mindentől a villámhárító
A többek közt szünetmentes áramforrásokat és túlfeszültségvédő eszközöket gyártó APC felmérése szerint a háztartások egyhatodának volt már villámhoz kapcsolódó áramellátási problémája. Ugyanakkor az emberek 60 százaléka mégsem tudja, hogy milyen villám- és túlfeszültségvédelmi megoldások léteznek az otthonokban található elektronikai eszközökhöz, így például a tévéhez, hifitoronyhoz és számítógéphez. A professzor vélekedése szerint a villámcsapások másodlagos hatásaitól túlfeszültségvédelmi eszközökkel kell védeni a berendezéseket, vagy vihar esetén egyszerűen ki kell húzni őket a konnektorból. A védelmi eszözök otthonokba szánt, 5-10 ezer forint körül kapható változatai leginkább egy hagyományos hosszabbítóra hasonlítanak, s általában 4-8 konnektorcsatlakozót tartalmaznak, így ezzel azonos számú eszközt tudnak védeni a túlfeszültségtől. A fejlettebb típusok emellett például a széles sávú internetezéshez használt hálózati és antennakábeleken is képesek szűrni a villámcsapások másodlagos hatásait.
Az eseményen az APC hazai képviseletének igazgatója elmondta, hogy a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2004-ben Magyarországon több mint 31 ezer alkalommal jelentettek be villámcsapás okozta kárt, s a biztosítók ezekre összesen 1,7 milliárd forintot fizettek ki. A cég tavaly készült felmérése szerint az elmúlt évben a magyar háztartások 53 százaléka észlelt áramellátási problémát, és ezek 17 százaléka villámcsapásokra vezethető vissza.