Az Európai Bizottság magasnak tartja a nemzetközi mobiltarifákat, ezért a piac vizsgálatát kezdeményezte. A 25 uniós tagállamból 11 - köztünk hazánk - hírközlési szervezete vett részt a vizsgálatban, melynek megállapításait nyilvános nemzetközi fórumon vitatták meg.
Áttekinthetetlen tarifák
Nem csak a mobiltulajdonosok számára áttekinthetetlen a nemzetközi tarifatáblázat, de a szabályozóknak sincs egyszerű dolga. A nemzetközi roamingpiacot ugyanis a világ valamennyi mobilszolgáltatójának egymás közt kötött egyedi szerződései teszik színessé. Míg az olyan nagy, több ország telefontársaságát magukban foglaló hálózatok, mint például a Vodafone-é, a T-Mobile-é vagy az Orange-é viszonylag egységes képet és díjstruktúrát jelentenek, számos kisebb telefontársaság működik még, melyek közt külön-külön kötött szerződések alapján - nemritkán szélsőséges árkülönbséggel - használhatják az ügyfelek a hálózatot.
A tanács az európai hálózatokon belül két szélsőséges árat talált: míg Ciprusról Finnországba percenként 142 forintnak megfelelő euróba kerül egy hívás, Máltáról Lengyelországba már 5 euróba, vagyis 1230 forintba. Hidasi István, a Nemzeti Hírközlési Hatóság tanácsának tagja lapunk megkeresésére elmondta: a nemzetközi roamingtarifák ügyében az Európai Bizottság - a munkacsoportot alkotó 11 tagállam jelentése alapján - bocsáthat ki ajánlást vagy tehet törvényjavaslatot.
Majd dönt az unió
Roaming-jövő
Mint Hidasi István elmondta: a roaming jövője - hosszú távon - mindenképpen a ma még akcióként hirdetett egységes helyi tarifa irányába mutat. Így például az idén nyáron meghirdetett Vodafone akció, mely szerint a világ Vodafone- hálózataiban helyi tarifával beszélhetnek az ügyfelek (magas kapcsolási díj mellett) visszaköszönhet más nemzetközi telefonhálózatok kínálatában is. Így egy-egy telefontársaság ügyfelei számára egységes lehet a nemzetközi tarifa.Ezt követően az uniós tagállamok saját hírközlési hatósága piacelemzés során állapítja meg, hogy az ország mobiltelefon-társaságai extraprofithoz jutnak-e a nemzetközi hívásdíjakból. Ha ez bebizonyosodik, a hatóságok rákényszeríthetik a szolgáltatókat arra, hogy költségalapon számolják a nemzetközi hívásdíjakat is (a költségalapú tarifák bevezetésének már Magyarországon is van hagyománya: ezen alapul a vezetékes és a mobilszolgáltatók egymás közti elszámolásában szereplő nagykereskedelmi ár megállapítása is). Azon, hogy lesz-e ilyen uniós direktíva, vagy sem, most még korai elmélkedni, hiszen a munkacsoport csak most fejezte be a munkáját. Ha reagál is az Európai Bizottság, annak legkorábban jövőre lehet valami hatása a tarifákra.
Hidasi István ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a magyar hatóság csak a magyar szolgáltatókra tud hatást gyakorolni, tehát a magyar előfizetők nemzetközi hívásainak díját ez nem befolyásolja. A magyar szabályozás haszonélvezői azok a külföldi turisták lesznek, akik hazánkba látogatva mobiltelefonálásra adják a fejüket. Éppúgy igaz ez fordítva is: a spanyol, olasz vagy a brit hírközlési hatóság szabályai révén az ezekben az országokban nyaraló külföldiek - köztük magyarok - telefonálhatnak majd olcsóbban. Mivel a szabályozás uniós, ezért mindez nem érinti például a horvát, svájci vagy az egyiptomi - tehát az Európai Unión kívüli - országok tarifáit, így nem mindegyik turistaparadicsomban lesz olcsóbb vagy kiszámíthatóbb a tarifa.
Szabályozás talán lesz, egységes tarifa nem
Ha a Bizottság hozzányúl is a kérdéshez, olyanra semmiképpen nem szabad számítani, hogy Európában - vagy pláne a világon - egységes lesz a nemzetközi mobilbeszélgetések tarifája. Ami bekövetkezhet, az az, hogy a tarifastruktúra lesz egységes, illetve hogy a nagyon szélsőséges percdíjak közti különbség csökken.
-rgt-