Az amerikai munkavállalók kétszer annyi időt lógnak el a munkaidőből, mint amennyivel munkaadójuk kalkulál, és ennek legnagyobb részét a világháló magáncélú böngészésével töltik - írja a Career.com. A cégvezetők tisztában vannak azzal, hogy dolgozóik nem töltik az irodában töltött idő minden egyes percét serény munkával, így azzal számolnak, hogy minden munkanapból körülbelül egy óra vész kárba. Sok főnök azt is elismeri, hogy a beosztottaik teljesítménye is jobb, ha ennyi rugalmasságot megengedhetnek maguknak a műszak során.
A netezés a legjobb fedezék
A szaklap szerint munkaügyi szakértők már valamivel több lógásra gyanakodnak: szerintük a dolgozók átlagosan napi 1,6 órát pazarolnak el a munkaidőből. Az America Online és a Career.com által megkérdezett több mint tízezer alkalmazott viszont beismerte, hogy akár napi két órát is felszabadít saját céljaira, amihez a legjobb eszköz az asztalukon lévő, internetkapcsolattal rendelkező számítógép.
A válaszadók 44,7 százaléka ugyanis netezéssel tölti az ellógott időt, ami általában nem is tűnik fel a főnöküknek. A rangsorban a második helyen a kollégákkal való cseverészés áll, a dolgozók 23,4 százaléka üti el ezzel a munkából lecsípett perceket, és 15 százalékuk fordítja ezt az időt privát tennivalóinak elintézésére.
Kevés munka, sok lógás
A felmérés eredményei szerint az alkalmazottak harmada azért engedi meg magának a lógászatot, mert nincs más dolga, közel negyedük pedig azért szabotálja a munkát, mert elégedetlen a fizetésével.
A Career.com számításai szerint a munkából ellógott idő komoly veszteséget okoz az amerikai vállalatoknak. Az Egyesült Államokban átlagosan negyvenezer dollár (több mint nyolcmillió forint) az átlagos évi fizetés, és körülbelül húsz dollár (négyezer forint) az átlagos órabér. Ennek alapján a dolgozók által ellógott idő fejenként évi 5720 dollárjába kerül a munkaadóknak, és összesen 760 milliárd dolláros veszteséget okoz az amerikai gazdaságnak.
Milliárdos veszteségek
Ha a felmérés eredményei híven tükrözik a valóságot, akkor az amerikaiak összesen évi 335 milliárd dollárral rövidítik meg munkaadóikat azzal, hogy munka helyett interneteznek. A felmérés viszont nem tért ki arra, hogy az ország körülbelül 132 millió dolgozója által munkaidőben generált pluszforgalom mennyi reklámbevételt hoz az általuk látogatott weboldalak hirdetőinek, vagyis mennyire élénkíti az online gazdaságot.