A Microsoft is részt kérhet az iPodok árából

Az Apple nem tudott szabadalmi védettséget szerezni hordozható zenelejátszójára, mert az abban használt menürendszer licence a Microsoft kezében van. A redmondi székhelyű szoftvercég így akár tíz dollárt is zsebre tehetne minden eladott iPod után.

Az Apple iPodra benyújtott licenckérelmét múlt hónapban dobta vissza az amerikai szabadalmi hivatal, mivel annak egyik eleme a Microsoft birtokában van - adta hírül a ZDNet. A védett találmány a nemzetközi szinten piacvezető zenelejátszó menüjéhez kapcsolódik, amely nem név szerint rendezi sorba a zenefájlokat, hanem a hozzájuk kapcsolódó adatok (előadó neve, számok címe, műfaja, stb.) alapján lehet navigálni közöttük.

Egy hasonló elven működő menürendszert azonban a Microsoft egyik fejlesztőmérnöke, John Platt szabadalmaztatott elsőként 2002 májusában, mégpedig a Windows Media Playerhez. Az Apple ugyan csak 2002 júliusában nyújtott be előzetes, októberben pedig teljes szabadalmi kérelmet az iPodra, de a menürendszer szabadalmi jogát magáénak követeli. A cupertinói székhelyű cég vezetése azzal érvel, hogy a papírmunkával ugyan elkéstek, de mivel az iPodot már 2001 novemberében bemutatták, így vitathatatlan az elsőbbségük.

Volt idő, hogy osztozkodtak

A Microsoft jelezte, hogy a maga részéről készen áll a licencdíjjal kapcsolatos megállapodásra, ami nem először fordulna elő a két cég között. 1997-ben ugyanis az Apple és a redmondi székhelyű szoftveróriás kötött egy megállapodást, amelynek nyomán licencdíjat fizettek egymás találmányainak felhasználása után. Az egyezség viszont csak öt évre szólt, és az Apple jelezte, hogy ezúttal nem alkuszik.

Az iPod piaci sikerét tekintve ez telejsséggel érthető is. Az Apple értékesítéseinek egyharmadát a hordozható zenelejátszók teszik ki, és a piacelemzők becslései szerint idén akár 25 millió darabot is eladhatnak belőle. A Microsoft így jelentős hasznot húzhatna a licencdíjakból: az Apple Insider portál szerint akár tíz dollárt is követelhetne minden eladott iPod után. Egylőre nem lehet tudni, hogy a két cég békés megegyezésre jut-e, vagy a bíróság előtt végzi majd a vitát.