A Linux operációs rendszerek és a platformra írt alkalmazások fejlesztésével foglalkozó ausztrál cégek megdöbbenéssel fogadták a fizetési felszólításokat, és először azt hitték, csalásról van szó - adta hírül a Sydney Morning Herald. A Linux-projektek nemzetközi szintű koordinálását végző Linux International elnöke, Jon "Maddog" Hall azonban a napilap kérdésére megerősítette, hogy tényleg az operációs szervezet behajtja a Linux márkanevet használó vállalatokon a kétszáztól ötezer ausztrál dollárig (30-750 ezer forint) terjedő jogdíjakat.
Visszaéltek a védjeggyel
A szervezet elnöke azt is elmondta, hogy az Egyesült Államokban a Linux Mark Institute (LMI) végzi majd a jogdíjak kezelését, az ausztráliai akcióra pedig a Linux International helyi szervezetét kérték fel. Az eset azért keltett nagy megdöbbenést, mert a nyílt forráskódú operációs rendszer forráskódja ingyensen hozzáférhető, és bizonyos feltételek mellett szabadon lehet fejleszteni és az újításokat terjeszteni. Emellett a Linux-szal foglalkozó cégek és szervezetek küzdenek legaktívabban a szoftverszabadalmak ellen.
"Maddog" Hall szerint azonban nem szabad összetéveszteni az innováció lehetőségeit korlátozó szoftverszabadalmak ügyét a márkavédjegyekével. A Linux International vezetője elmondta, elsősorban a csalók miatt kérnek pénzt a védjegy használatért, ugyanis az utóbbi időben a nyílt forráskódú rendszer népszerűségét kihasználva sok silány terméket címkéztek fel a közismert márkanévvel. A szervezet bízik benne, hogy a jogdíjkötelezettség bevezetése révén megtisztítják majd a piacot, és megerősítik a Linux márkanevet.
Egyedi elbírálás
A Linux Internationalnek azonban nem áll szándékában, hogy ezzel a lépéssel gátolja a fejlesztéseket, vagy kisebb cégeket lehetetlenítsen el, így a jogdíjkötelezettség kérdésében panasszal lehet élni a szervezetnél.
A jogdíjakat a cég forgalma alapján állapítják majd meg, a díjfizetési kötelezettséget pedig akár el is engedhetik, és minden vitás esetben Linus Torvalds, az operációs rendszer atyja mondja majd ki a végső szót. A nonprofit szövetség emellett továbbra sem avatkozik majd bele abba, ha egy cég Linux alapú terméket fejleszt, de nem Linux néven; ilyen például a Debian vagy a Red Hat operációs rendszer.