Még mindig népszerű a modemes ingyennet

Miközben a modemes előfizetéssel rendelkezők száma egy éven belül negyedével csökkent, a szintén betárcsázós, ám valamilyen ingyenes elérést használó internetezők száma stagnál - derül ki a szolgáltatók és a KSH adataiból.

A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint tavaly júniusban még több mint 300 ezer felhasználó fizetett elő valamilyen modemes szolgáltatásra, idén év közepére azonban számuk negyedmillió alá csökkent - a lemorzsolódás 25 százalékos. Míg a fizetős szolgáltatás ügyfélköre folyamatosan apad, az ingyenes internetezést használók száma inkább stagnál: az egy évvel korábbi internethasználathoz képest bár van csökkenés, de az korántsem olyan mérvű, mint a fizetős szolgáltatásoknál.

Félmillió ingyennetes

Hozzávetőleg félmilliónyian lehetnek azok, akik máig valamelyik ingyenes hozzáférést kínáló szolgáltatón keresztül csatlakoznak a világhálóra. Pontos számot azért nehéz mondani, mert az ingyennetet kínálók kétharmada - azaz a három közül két szolgáltató - nem köti regisztrációhoz a használatot. Így a felhasználók tényleges számáról nincs adat, csak a betárcsázások számát és az interneten töltött időt tartják nyilván a szolgáltatók. Korábban hét, mára azonban már csak három ingyenes internetet kínáló szolgáltató maradt versenyben.

A Freeweb szolgáltatásait körülbelül 50-60 ezer felhasználó veszi igénybe - tudtuk meg Kisérdi Tamástól, a Freewebet üzemeltető SWI kereskedelmi igazgatójától. A Freestarton pedig 400 ezren regisztráltak, de ezek nem mindegyike aktív, az Index ingyenes internetszolgáltatását igénybevevőkről pedig nincs adat, mivel ennél a szolgáltatásnál sem kötelező a regisztráció. A kevés adat ellenére is meg lehet becsülni az ingyen internetezők forgalmát: a Freewebet használók idén májusban például 2,6 millió percet töltöttek a világhálón, és 154 ezerszer tárcsáztak be, a Freestartot használók pedig átlagosan egy hónapban 10 órát lógnak a neten.

Főleg leveleznek

A szolgáltatók közlése szerint a legtöbb ingyenes internetet használó nagyon keveset szörföl, leginkább levelezésre használja a modemes elérést. Talán ez lehet a magyarázata az alacsony lemorzsolódásnak: a világhálót csak kevéssé ismerő és használó internetezőknek a széles sáv nem jelent komoly csáberőt, hiszen a levelezéshez többnyire elegendő a modemes internet is. Statisztika arról sincs, hogy azokon a területeken, ahol nem érhető el széles sávú internet, mennyivel nagyobb arányban használják a betárcsázós ingyenes internetet, mint a fizetőst.

Emlékezetes: az ingyenes internetszolgáltatói modell működését az teszi lehetővé, hogy az internetszolgáltatók a telefontársaságnál generált forgalom után visszakapnak a telefondíjból egy bizonyos hányadot. A díjmegosztásnak nevezett konstrukció percenként néhány filléres bevétele - melyet a fizetős ügyfelek után is megkapnak az internetszolgáltatók - annyi pluszbevételt hoz az ISP-knek, melyből megéri az egyébként javarészt kihasználatlan infrastruktúrát ingyenesen az ügyfelek rendelkezésére bocsátani.

Filléres haszon

A fillérekben mérhető haszonért ingyen adott hálózat modellje akkor válik érthetővé a kívülállók számára, ha tudjuk, hogy a telefontársaságokon keresztül bonyolított hívások időtartamának közel harmada internet-hívás. A Freeweb korábban idézett májusi 2,6 millió perces internetforgalmát összehasonlítva például a 2004 utolsó negyedévében mért - az ország összes telefontársaságának adatait tartalmazó jelentéssel - havi 250 millió perces összes híváshosszal, látható, hogy bár a teljes modemes internetforgalomhoz képest ennek az egy szolgáltatónak az ügyfelei elenyésző időt töltenek a neten, ám ez arra utal, hogy a fizetett hozzáféréssel rendelkezők többet interneteznek, mint az ingyenest használók.

-rgt-