A mai napig nem lehet pontos képet alkotni az internetezők számáról - hála a kutatásokat végző piacfelmérő vállalkozások eltérő metódusainak. Míg az egyik vállalkozás csak a 14 évnél idősebbek körében végez felmérést, a másik háztartásonként, a harmadik a teljes lakosságra vetíti számait. A hivatalos statisztikák (Központi Statisztikai Hivatal - KSH, Nemzeti Hírközlési Hatóság) adhatnak ugyan támpontot, de csak az előfizetőkről, ám az ingyenes internethasználók számát így is csak becsülni lehet.
Még tartja magát a modem
2004 végén 741 771 internet-előfizetőt tartott számon a KSH, az utolsó közreadott adat (2005. harmadik negyedév végi) szerint pedig 832 023-at. Különösen intenzív növekedés tapasztalható a vezeték nélküli kapcsolatot használók számában (ide tartozik a mobilinternet, mikrós és rádiós valamint a műholdas csatlakozás): itt 58 százalékkal nőtt az előfizetők száma háromnegyed év alatt (35 015-ről 55 349-re). Ugyan csak 38 százalékkal, de szám szerint a legjelentősebb növekedés a DSL-típusú kapcsolatot favorizálók körében történt: 235 969-ről 327 497-re emelkedett számuk. A legnagyobb csökkenést a bérelt vonali és a modemes csatlakozást választók számában szenvedték el az internetszolgáltatók.
Érdemes szólni a semmilyen statisztika által nem követett, ingyenes modemes internethozzáférést használók számáról. Mivel a szolgáltatás sok esetben regisztráció nélkül vehető igénybe, legfeljebb becslések lehetnek az ingyennetet használók számáról: a szolgáltatók szerint ők mintegy félmilliónyian lehetnek - valamint további százezren használják a telefontársaságok nyílt internetszolgáltatását. Velük együtt tehát közel 1,5 millió internet-előfizető van hazánkban. A ténylegesen hozzáférők száma azonban lényegesen több lehet, hiszen egyetlen ADSL-előfizetés révén nem ritka, hogy például egy négytagú család jut világhálóhoz, egy nagyvállalat többszáz - vagy éppen többezer - dolgozója pedig cégük jóvoltából szintén egy előfizetőnek számít.
Az azonban elmondható, hogy összességében még mindig több a modemmel, mint az ADSL-lel netező, sőt, az előfizetések számát tekintve a modemet használók aránya még mindig 59 százalék - a többi technológia az internet-előfizetők csak 41 százalékát vonzotta magához.
Nőtt az internetforgalom
Nőtt az internetforgalom az év eleje óta. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által működtetett, az internetoldalak forgalmát figyelő Webaudit szerint például az összes vizsgált szájt látogatóinak száma 45 százalékkal növekedett január és november között (a teljes Webaudit-forgalomban egymillióról közel másfél millióra nőtt egy-egy hónap látogatóinak száma). Mivel egy-egy látogató több lapot is megtekint a weboldalakon, ezt az adatot külön is méri a Webaudit: a lapletöltések száma 63 százalékkal 52,5 millióról 85,5 millióra növekedett.
Név | 2005 | 2004 | 2003 | |
- | Teljes Webaudit forgalom | 4 937 469 | 3 002 683 | n.a. |
1. | [origo] (1.) | 1 920 576 | 1 197 809 | 787 373 |
2. | StartLap (2.) | 1 450 623 | 833 193 | 563 373 |
3. | Index (3.) | 735 637 | 511 987 | 355 333 |
4. | Habostorta (4.) | 537 522 | 377 410 | 312 449 |
5. | Mellesleg (7.) | 339 822 | 205 797 | 113 713 |
6. | iWiW (-) | 320 886 | n.a. | n.a. |
7. | Hírek Média (6.) | 288 877 | 219 593 | 121 730 |
8. | EvoMedia (8.) | 280 939 | 187 705 | 99 639 |
9. | SG.hu Hírmagazin + SG Network (9.) | 257 731 | 106 899 | n.a. |
10. | Nők Lapja C@fe (10.) | 214 350 | 105 534 | n.a. |
A leglátogatottabb tíz hazai weboldal 2003-2005 között. Az adatok a november hónapban mért átlagos lát6ogatottságot mutatják. Zárójelben megadtuk az egyes szájtok 2004-es helyezését.
Különösen figyelemreméltó a korábban WIW-nek (who is who - ki kicsoda) - ma már nemzetköziesítése után IWIW-nek - nevezett közösségi oldal növekedése: míg januárban naponta átlagosan 8 ezer látogató 127 ezer oldalt töltött le, mára 91 ezer látogató több mint 5 millió oldalletöltést produkál. Sőt, lapletöltés tekintetében a WIW olykor maga mögé utasította a Startlapot is: december közepén napi 7 millió oldalt néztek meg az érdeklődők (egymás és saját adatlapjukat, levelezést, fórumot, stb) a WIW-en, és majd' egymillióval kevesebbet a Startlapon.
Nem csak a látványos felfutás érdekes ebben, hanem a nagy webes szolgáltatókat is lepipáló forgalom is. Igaz, üzleti szempontból ennek manapság alig van értéke, hiszen a látogatók - akárcsak egy webes levelezőszolgáltatás igénybevevői - nehezen vehetők rá, hogy minden egyes lapletöltésnél odafigyeljenek a megjelenő hirdetésekre.
E-ügyintézés
Az év során egyre bővült az elektronikusan intézhető ügyek száma a Kormányzati Portálon. Magánszemélyek egy sor ügyben kérhetnek már időpontot, igaz, a tényleges ügyintézés terén még nincs sok lehetőségük a polgároknak. Hazánk a nemzetközi felmérések tanúsága szerint a középmezőnyben van az elektronikus kormányzati szolgáltatások terén - 65 vizsgált ország közül a harmincadik helyen van.
Munkavállalói adatok a munkaügyi adatbázisból - ez nem a magyarország.hu-é |
Egyelőre kevés látszata van, de nyáron elfogadta a kormány (majd a parlament is)az elektronikus információszabadságról szóló törvényt. Eszerint január 1-től a törvény- és rendelettervezeteket a minisztériumok és az önkormányzatok honlapjain nyilvánosságra kell hozni, hogy az állampolgárok véleményezhessék azokat. Régi adósságát törlesztené az állam, ha a törvényben foglalt kötelezettségének eleget tenne: közzé kell ugyanis tennie az egységes szerkezetbe foglalt, hatályos hazai törvényeket.
Illegális szféra
A jogszabályok nem csak költöznek, de hatnak is az internetre: idén több nagy fogást is elkönyvelhetett a rendőrség az interneten illegálisan programokat, zenét terjesztőknél. Nyáron az FBI szervezésében az illegális nemzetközi terjesztőhálózat legnagyobbjait kapták el, előtte márciusban egy ismert Miskolci központot kapcsolt le a hazai rendőrség. Igaz, utóbb bebizonyosodott, hogy a szemfüles magyar alternatív szoftverterjesztőt nem ítélhetik el, legfeljebb a nála tartott házkutatás során talált - szintén másolt - szoftverek árát hajthatják be rajta - igaz, az sem kevés - 5 millió forint. A szerver lekapcsolásának hatására ugyanakkor érezhetően csökkent a hazai internetforgalom.
Az illegális terjesztés egyik korábbi élharcosától, a bilincses reklámjai révén hírhedtté vált BSA-tól (Business Software Alliance - üzleti szoftverszövetség) idén átvette a stafétabotot az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA), mely olyannyira fenyegetően lépett fel a filmeket illegálisan terjesztő, és azokat letöltő internetezőkkel szemben, hogy végül a netes közösség neki ítélte az idei Nagy Testvér díjat. Egyébként valóban az ASVA bizonyult a fájlcserélő rendszereken folyó illegális filmterjesztés legelszántabb üldözőjének: nem csak a felhasználókat tájékoztatja, de a rendőrséggel oly szorosan együttműködik, hogy a bűnöldözők számára is szervez felvilágosító előadásokat a mit szabad, mit nem tárgykörében.
Nem csak a jogvédők tudtak egyesületbe tömörülni, de a felhasználók is: áprilisban megalakult a Másolható javakat fogyasztók érdekeit védő civil szervezet (Maci). Azonban a felhasználói érdekek oltalmazói mögött nincs pénz, paripa, fegyver, így végül anélkül múlt el az év, hogy bármi látványosat is tettek volna az internetezőkért.
Házunk tája
Az idei év kedvenc témái
Böngéssze át, mely témák voltak népszerűek az idén!Idén az [origo], illetve kiadónk, a T-Online is több újdonsággal rukkolt elő. Ősszel megújult portálunk keresője, a Vizsla, mely [vizsla24] néven működik tovább. Fontosabb újdonság, hogy egy fejlesztésnek köszönhetően a jövőben "többet lát" a magyar internetből a kereső, továbbá hogy az Országos Széchényi Könyvtár katalógusában, és a hazai netes sajtóban megjelent hírekben is keresgélhetünk. Elindult Klip néven a T-Com és a T-Online közös internetes telefonja, mellyel az ünnepek alatt a magyar telekomos telefonszámok ingyen hívhatók.
Szintén idei újdonság, hogy elindult RSS-szolgáltatásunk, mellyel olvasóink kényelmesebben nyomon követhetik a lapunkon megjelent új híreket. Annak ellenére népszerűvé vált az RSS, hogy tudjuk: az [origo] olvasóinak többsége még ma is ódzkodik használatától.